Magyar Országos Tudósító, 1939. január/1
1939-01-09 [196]
háború és a háborús technika leghatékonyabb fegyvereinél ! - Milyen szükségszerű további következtetéseket kell ehhez a megállapításhoz kapcsolnunk ? Elsősorban azt, hogy az államok közti vitás kérdése!: elintézése soha sem vezethet háborús viszályhoz akkor, ha az igényekkel fellépő állam Igényelt, illetőleg a másik fél az ellene támasz tott követeléssel:' szemben állás pontját, az erkölcsből levezetett jogra: az igazságra alapítja? Ennek a következtetésnek kiegészítéseként viszont azt is le kell szögeznünk, hogy a háború felidézésének vádja nélkül egy állam sem lephet fel olyan követelésekkel,, illetőleg a támasztott követelésekkel szemben egy állam sem helyezkedhetik olyan álláspontra, amelynek elfoglalásához való jogát nem tudja erkölcsileg is megalapozni. Hogy milyen jogigény van erkölcsi alapra építve, azt az államoknak egymásközti viszonylatában az erkölcsről alkotott mindenkori uralkodó felfogása határozza meg. Ennek az uralkodó felfogásnak az egyetemes erkölcsi ftóhoz való közeledése vagy attól való távolodása a fokmerője az államközti jog erkölcsi telítettségének és egyben a háborús veszély kisebb vagy nagyobb lehetőségének is „ Kétségtelen- hogy a jog ós erkölcs viszonya az államközi jogban az erkölcs hátrányára so'kaita kedvezőtlenebb, rain& a jog bármely más területén. Ma az államközi jogot formáló, alakító erkölcsi tartalom: a faj-azonosság, vagy másként a népiség elve. Ez az elv, amely a történelmi jogok mellett rohamosan növekvő súllyal a nemzetközi jognak ma az erkölcsi tartalmat adja 0 Ennek az elvnek erkölcsi elismerése segített a már említett súlyos és bonyolult, a szembenálló felek valamennyije részéről életbevágó érdekekkel átszövő^ bt kérdéseknek megoldására a legnagyobb rossz? a háború nélkül* Ennék az elvnek erkölcsi alapul történt nemzetközi elismerésére kell visszavezetni, hogy ma nem áll ismét lángokben az egész világ, hogy a jogba vetett legmélyebb hittel nézhet a magyar a Csonkaország további területi gyarapodása elé és várhatja az ezeken a területekéi: élő testvéreink háború nélküli vlsszatérétét, és, hogy a világ jogászai a mult év őszének eseményei ben a jog legnagyobb diadalát ünnepelhetik, mert ilyen téherpróbát a jog az emberiség életében még soha ki nem állott» - Ezek után rátérek a Felvidék részleges visszacsatolásának alkotmányjogi vonatkozású tárgyalás ára. - A Felvidék visszacsatolásának törvénybe Iktatás a" a Magyar Szent Koronához a visszacsatolt .felvidéki területeknek az országgal egyesítéséről" alkotott 1958JXXXIV, törvénycikkel történt meg. - Ennek a törvénycikknek a bevezető szavai szerint " A magyar törvényhozás mélységes áhítattal ad hálát az Isteni Gondviselésnek, hogy az elszakított Felvidék egy része husz évi távollét, szenvedés és az idegen töralommal szemben kifejtett hősies ellenállás után visszatér a Magyar Szent Korona testébeo« .• t! Tf - A törvény elme és a bevezető soraiban foglalt ez a kijelentés a visszacsatolt területek közjogi, alkotmányjogi helyzetét félreérthetetlenül szabályozza, - A Magyar Szent; Koronához tartozás ugyanis a magyar állam szuverenitásának a visszacsatolt területekre kiterjedését, vagyis nemcsak a területi, hanem az alkotmányjogi egységet, s ennek folytán a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom és azok szerveinek az azonosságét ls kifejezi . - A Felvidéknek a Magyar Szent Koronához visszacsatolása tehát a területi egybeolvadáson felül azt ^s jelenti, hogy az ország alkotmánya egységesen és változatlanul kiterjed a visszacsatolt területre és igy nincs meg annak a lehetősége* hogy bizonyos átmeneti - lehetőség szerint rövid - Időtől eltekintve, a visszacsatolt részen a törvényhozói, a végrehajtói vagy biróí hatalom akár belső tartalma szerint, akár szervezetében az anyaországtól eltérően gyakoroltassák. Nézzük egyenkint e három közhat,Imi ágazatot-, - A visszacsatolt területnek a törvényhozói hatalom gyakorlásába bevonása. Illetőleg a visszacsatolt Felvidék polgárainak a törvénypJiozásban részvétele a Fe! /idék egyes volt szenátorainak, nemzetgyűlés 1 I TFolyt .köv,/
