Magyar Országos Tudósító, 1939. január/1
1939-01-09 [196]
/Foiyc• ±»/ ruKjf xiuurc UCSÍBQB a JIULigaigauaai oirosag neijes uiesen. hogy az erkölcs uralkodik a jogon és nem megfordítva, azt ma már senki sem vonhatja kétségbe. - Ezekbe^a^f ejtegetésekbe azért bocsátkozom, hogy belőlük kiindulva, jogi jelentőség szempontjából világítsam meg a most lezárt esztendőnek nagy történelmi eseményét; a Felvidéknek a Csonkaországhoz történt részleges vjjs sz acsatolását. Mint magyarok kitártuk az esemény előtt örömteli szivünket, oltárt állítottunk benne s a hálaadás áldozatát mutattuk be rajta az^Egek Urának, akinek különös kedvező kegyelme nólkül^^ ez a csodaszámba menő esemény ilyen váratlan gyorsasággal bi zony ~!>e--^etn~^ következett volna. Ezt a. kedvező magyar sorsfordulatotiünnenelte minden magyar az ő szivében és megünnepeltek szinte vetélkedokedvvel a köz- és társadalmi élet szervezeteid - Ez az esemény azonban nemcsak magyar ünnep volt, hanem ünnepe a v 114; minden oly halandójának.* akinek leikében " az isteni örök Igazságban" való hit lángja a világháború okozta mórhetetlen erkölosl rombolások közepette és azok után sem szűnt meg lobogni, tbnepe volt ez a magyaron kívül különösen a világ valamennyi jogászának. Mi magyarok ebben az eseményben elsősorban az anyatest sebeinek részbeni gyégyulásáfc, testvéreinknek a magyar közösségbe való visszatérését s husz keserves esztendő után az első nemzeti örömet köszöntöttük. A világ jogászai az Igazságnak és a jognak a dladalátc - A mult év második felében a németek, a lengyelek, ml és a szlovákok olyan területi és politikai igényekkel léptünk a csehekkel szemben Európa elé, amelyeknek kielégítése békés uton megoldhatatlannak látszott.A követelésekkel fellépő felek igényeiket azonos jogalapra épltették: a faji származás azonosságának az elvére. Ezen az alapon követelték az igénylők mindannyian, hogy a velük azonos fajhoz tartozó, bér más közösségben élő népek és velük együtt az általuk lakott területek kapcsoltassanak bele abba a morális közösségbe, amelybe fajuk szerint tartoznak. A támasztott követelések érvényesítésének útjában a legsúlyosabb akadályok állottak? a németekkel szemben az, hogy azok a területek, amelyeknek átcsatolását a faji azonosság elvének elismerése maga után vonta volna, a történelem folyamán soha sem állottak német impérium alatt. Ugyanez az akx3ály, bár kisebb mértékben - a történelmi jogok által részben erőtienitve -» a lengyelekkel szemben is fenállott • Velünk szemben történelmi jogok hiányára nem lehetett ugyan hivatkozni^ de elibünk lehetett tárni a világháború győztesei által diktált - s éppen ezért a morális alapot nélkülöző - trianoni szerződést, amelynek határozmányait a békekötésben rásztvett valamennyi állam garantálta. A szlovákok által támasztott önrendelkezésre irányuló jogot sem lehetett pozitív határ ozmáryokra alapítani, Ha ehhez hozzávesszük azokat az érdekeket, amelyek a békeszerződesek által teremtet:; politikai^ gazdasági és katonai erohatalmi viszonyok fent art ás óhoz a győzők részóról fűződtök, továbbá a nemzetközi bonyod almák megold ás ára létesített népszövetségi szervezet erőtlenségét% a fölvetett kérdéseknek más ként, mint erőszakos uton, háborús eszközükkel történő megoldása, minden emberi számítás szerint elkerülhetetlennek látszott. És mi történt mégis ? A krizis legválságosabb óráiban az európai államok egyik napról a más ikra saját testükből termeltek kl egy szervet, ezt a konfliktusban közvetlenül érdekeltek maguk felett állónak ismerték el, döntéseit megfellebbezhetetleneknek és feltótlenül végrehaj tandóknak előre elfogadták. Mit jelent ez ? Elsősprban jelenti azt, hogy az erkölcs önerejéből épített magának egy fórumot, amelynek tekintélyével az erkölccsel nem telitett, azaz nem az általános jót szolgáló jogállapotot felborította s teremtett helyette egy olyan uj helyzetet, amelyben mint uj jogban önmaga is megtestesülhetett. De jelenti azt ls, hogy a Vitás kérdések elrendezésénél a kényszer eszközét, a gáborut kikapcsolta. Kikapcsolta, mert egy fórum, amely pledes zt álj át az erkölcs köveiből építette, ezt az eszközt benső természeténél fogva nem ls alkalmazhatta volna, de nem is kellett alkalmaznia - s ez a legörvendetesebbmert a jogviták erkölcs", elvek alapján történő elrendezésének nincs 1degen segítségre szüksége« Az erkölcsből született jog erejét önmagában Síeli, önmagából sugározza és ez az erő átütőbb, ellenállhat atlanabb a
