Magyar Országos Tudósító, 1939. január/1

1939-01-12 [196]

tendoben első vitaestjét; amely a klufe trltaestjelnek sorában a ketszáz. ötvenedik jubiláris . ' előadás volta Ez alkalommal Tasnádi Nagy András igazságügyminisz'-er tartott előadást "Az ezeréves alkotmány" címmel. Az előadást igen nagy érdeklődés előzte meg, a több mint kétszázfőnyi hallgatóság sorában jelen volt a magyar közélet sok kitűnősége, A kormány tagjai közül ott volt Reményí-Sehneller Lajos pénzügyminiszter, jelen volt Darányi Kálmán, Kánya Kálmán, _ Juhász Andor, Radvánszky Albert báró, Vargha Imre, Vladár Gábor- Boroz él ly Jenő, Pataky Tibor, Terstyánszky Ákos, ámbrózy Gyula, Koós Zoltán, Lázár Ferenc, Kelemen Kornél, Láng Boldizsár báró, Nagy Emil, Erődy.-Harrach Tihamér, Rapaich Riohard,: Fellltzsch Beront old báró

; Darányi. Gyula. Laky Dezső, Tornay Béla, Zsembery István, Feigler Károly és még sokan más ok, Tasnádi Nagy András .igazságügyminiszter a vacsora végezte-" vei közel egyórás előadást tartott ff

Az ezeréves magyar alkotmány" címmel* Bevezetőszavaiban hangsúlyozta, hogy nem tudományos előadást kivan tartani, hanem fesztelen formában inkább csak ezeréves alkotmányunk főbb jellemvonásaira kíván rámutatni. Előadása tárgyául azért választotta ezt a témát, mert egyrészt különös ragaszkodással é» érdeklődéssel viseltetik a közjogi kérdések iránt, másrészt azért, mert ugy vélte, hogy a most befejeződőt* Szent István jubileum! esztendőhöz illik ez a téma, hiszen Szent István intelmei!: tartalmazza első helyen a magyar Corpus JuriSo Azért is választotta még ezt a témát, mert ma nagyon divatos dolog az ezeréves alkotmányról beszólni, mégpedig a legkülönbözőbb beállításban ós célzattal, sokszor helytelenül* Hallunk róla nem egyszer a lekicsinylés hangján szólani,, néha pedig abban a téves beállításban,minthogyha heiá&öw'valami, olyan ezer esztendeje megalkotott, kiformált alkotmányunk volna, amely azóta talán változáson sem ment keresztül s amelyet a maga érintetlenségében kellene megőriznünk;, megvédenünk és átadnunk utódainknak is 5 Az ígaz^ágügymíniszter ezután kérte hallgatóságát, hogy személyében különítsék el az előadót a minisztertől, mert kerülni kívánja azt, hogy egyik-másik kijelentésének esetlég bizonyos célzatot, elszinezést adjanak, s hogy ezt élősegítse, előadásában a napipolitika minden legkisebb vonatkozását kerülni fogja, Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter ezután utalt egyik • régebbi előadására^ amelyet 1921 tavaszán tartott a klubban s amelyben azt az aggodalmát fejezte ki, hogy az 1918-és forradalmi események után leszakadtunk az alkotmányjogi fejlődés normális útjáról. Akkori előadásában a legtulzóbb jogfolytonosság, a formaiisztikus jogfolytonosság álláspontjára helyezkedett s azt az aggodalmát fejezte ki, hogy'a nemzetgyűlés, amely szakítást jelent a formallsztlkus jogfolytonossággal, megfogja szakítani a magyar alkotmánynak a jogfolytonosság alapján való továbbfejlődését,, Az Idő azonban megtanított arra

s -folytatta a miniszter hogy semmiféle elvi álláspontot nem szabad merev túlzásba vinni, mert az élet könnyen megcáfolja, sőt -megcsúfolja az embert. Az azóta lefolyt idő ls bebizonyította, begy az élet sokszor erősebb az elméleteknél s bebizonyította- hogy mind az,, ami 1848-tól 1918-lg, amikor a Habsburgok idegen befolyásával s az Ausztriával való kapcsolat következtében előállott nehézségekkel kellett állandóan küzdenünk, igazság, helyes elmélet és elengedhetetlen módszer volt, 1918 után már nem ugyanolyan igazság, helyes elmélet és elengedhetetlen módszer, 1918-ban tényleg leszakadtunk az alkotmányos fejlődés útjáról, mert akkor tényleg törés állott be az alkotmányos tényezők időleges szünetelésébeno A jogfolytonosság helyreállításához azonban nem volt szükség a deákferenci közjogi, klasszicizmusra, mert ezt elvégezte az elmélet helyett az élet. Uj ág fakadt akkor a magyar alkotmányos élet ősi fáján, Uj ág fakadt és virágzott ki s bizony bün volna, ha ezt az uj ágat valaki most letörni akarná és mindenképpen a törés nyomán akarna uj életet teremtenio //• /Fnl vt „köv «/