Magyar Országos Tudósító, 1938. december/2

1938-12-22 [195]

POLITIKA Mls~ /Nep értekezlet. Polytatá s.l,/ Törs Tibor terjesztette be ezután a tagfelvételi bizottság-jelentését, majd különböző belső szervezeti kérdésekről emlékezett meg. Bejelentette többek között, hosy a párt gazdssági bizottságát újjáalakították, elnökévé Máriássy Mihályt, előadójává Ronkay Perencet, tahj.-ivé Jurtsek Bélát, Thuránszky Pált, Endre Zsigmondot, Hivat'lból tagja a gazdasági bizottságnak vitáz Biró György gazdasági főnök, A különleges kisgazda érdekek istápolására külön bizottságot alakitottak, emely.nek elnöke Csizmadia András, helyettes elnöke Plósz István,tagjai Patacsy Dénes, Riesz Adám és Mézeli Lajos, A frontharcos-kérdések megvitatására frontharcos-bizottságot^alapitanak, amelynek elnöke, miután az elnöki tanácsban a frontharcosok vitéz Takách-Tolvay József gróffal képviselve vannak, vitéz Martsekényi Imre lett, Bérczay János terjesztette elő eztfbán jelentését arról, hogy a vidéki szervezeteket újjászervezik és a hathatós propagopda megindítása céljából az országban kilenc propaganda-csoportot,Illetőleg szervezőbizottságot állitanak fel,. Ezután Tasnádi Nagy András igaz ságügyminiszter cmölkodott szólásra. Bojelentette, hogy törvényjavaslatot készítettek a 33-as bizottságnak 36-os bizottsággá való átalakításáról, illetőleg a bizottság létszámának 36-ra való felemeléséről, a Felvidék visszacsatolására való tokintottol. A javaslatot holnap nyújtja bc a Házban. Ezután általános figyelem és érdeklődés közepette ismertette az igasságügyminisztor a zsidók közéleti'és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslatot, A törvény első szakasza annak||ie-gállapitásával foglalkozik, hogy a törvény alkalmazása szempontjából kit kell zsidónak tekinteni. ' A törvény rendelkezései szerint zsidónak kell tokinto " ni azt, aki az izraelita hitfolokeiot tagja, vagy a jelen törvény hatálybalépésekor az izraelita hitfelekezot tagja volt, akinek mindkét" szülőjo az izraelita hitfolekezet tagja vagy tagja volt, továbbá mindén 'félvér zsidó. Ez az elvi alap. Nom kell tehát zsidónak tekinteni azt, aki egya-nogyod-vérbőn zsidó. Ezenkívül a félvér zsidónál is van ogy kivétol, nevezetesen azoknál a'félvér zsidóknál, akik olyan házasságból származnak, amelyet 1938. január elseje előtt kötöttek és amoly házasságban a^zsidó fél már a házasság kötése előtt mogkoresztelkodott, E házasságból származók tehát a törvény értőimében mar kereszténynek' születtok. Ez az egyetlen kivétol. Rámutatott ezután arra is,, hogy oz a rendelkezés kizárja, hogy a jövőben kötendő ilyen vogyos- ' házasságokból származó gyermekek ne vonassanak a törvény hatálya alá. Aki ozután köt ilyen vegyes házasságot, tekintet nélkül arra,.'hogy a" zsidó fél a házasságkötéskor keresztény-o, az Ilyen házasságból származó^útód a törvény szompontjáfcól zsidónak fog tekintetni. Azt fűzőm hozzá, hogy a régi törvénynek azt a rendelkezését, amoly szór int az 1919, augusztus 1-0 előtt megkeresztelkedottek nem esnek a törvény hatálya a la, az uj törvényben elejtettük. Ez az alapmegállapitása a törvénynek arra nézve, hogy kit koll a törvény szempontjából zsidónak tekinteni. Ezzel szemben a hadi érdemek alapján mégis kivételt tervezünk. Nevezetesen a tervezet ugy szól, hogy a törvény rendelkezései nem vonatkoztathatók azokra, akik a világháborúban ezüst vagy arany vitézségi érmet szereztok.vagy az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásukért legalább két ízben /Folytatása következik,/