Magyar Országos Tudósító, 1938. december/2
1938-12-22 [195]
POLIT I K A /Ms /frop értekezlet* Folytatás 2. / kitüntetésben részesültek* Nem lehet a törvényt alkalmazni azokra som, akik legalább 50 százalékban hadirokkantaké A következő főrcndelkozéso a ttJrvénynok, hogy megállapítja azt is, moly vállalatokat kell zsidó vállalatnak tekinteni* Erre szükség van, mert bizonyos vállalatok Is kaphatnak olyan jogokat, "amelyet egyes egyének kaphatnak és ennek folytán meg kell állapítani, hogy molyok azok a vállalatok, amelyek mini zsidó vállalatok ilyen jogha , engedélyhez nem juthatnak* Zsidó vállalatnak kell tekinteni azokat a válla lat okat, amelyeknek tulajdonosa vagy vezetője vagy helyettes vezetője, elnöke, alelnöke, ügyvezető igazgatója vagy ezek helyettesei többsége zsidó vagy pedig az értelmiségi munkakörben o vállalatoknál alkalmazott zsidó alíra Imazottak száma nagyobb, mint amennyit a törvény alkalmazni megenged.. Ezután a törvényjavaslat közjogi rendelkezéseit ismertet* tc az igazságügyminiszter* Kimondja a törvény, hogy zsidók'honosságot házasságkötés*' vagy törvényesites által nem szerezhetnek* A törvény felhatalmazza a belügyminisztert arra, hogy az 1914. július elseje után szerzett állampolgárságokat visszavonja attól a zsidótól^ akit életviszonyai nem utalnak'arra, hogy az ország területén maradjon. Azonkívül'elrendeli a törvény, hogy hatálytalanítani kell azokat a honosításokat, amelyeket visszaélés utján szereztek meg. Tehát az első esetben hatálytalanítani lehet * a második esetben pedig hatálytalanítani kell a zsidó honosításokat . Ha hatálytalanítják a honosítást, akkor természetszerűleg az esetleges névmagyarosítást is hatálytalanítani kell, A törvényjavaslat egyik legfontosabb részoí a zsidók választói jogának szabályozása, A'törvényjavaslat 3zeririt a zsidóknak van mind országgyűlési képviselői, mind törvényhatóságig mind pedig községi választási joguk. Ezeket a jogaikat azonban a2 általános választásokat követő 30 napon belül elkülönítve gyakorolják, és pedig ugy, hogy külön zsidó listákra szavaznak. Tehát a zsidók gyakorolhatnak or; szaggyülési választási jogot, de csak zsidó jelölteket • " tartalmazó listán, A zsidó képviselők száma az országgyűlési képviselők számának 6 százaléka lesz. Ami a törvényhat ü sági bizottsági és községi képviselőtestületi tagságokat illeti, az összes tagokból itt is csak 6 százalék lehet zsidó és akkor is csak 6 százalék, ha az illető községben vagy városban a zsidóság arányszáma ennél nagyobb. Ez a rendelkezés legnagyobb j<3entőségü Budapest székesfőváros szempontjából. Zsidót a törvényhatósági és községi legtöbb adófizetők jegyzékébe felvenni nem lehet • A felsőháznak tagja válaszáós utján zsidó nem lehet, kivéve az izraolita vallásfelekezet képviseletére hivatott lelkészeket. Zsidófe tisztviselőül vagy alkalmazottul az államnál, törvényhatóságnál, községnél, úgyszintén bár^-mely más köztestületnél, közintézménynél vagy közüzemnél nem lehet felvonni. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell azokra is, akiket egyébként hadi érdemeik alapján a törvény rendelkezései alól kivesz a javaslat. Természetes és magától értetődő, hogy a tisztára zsidó közintézményekre ós zsidó testületekre cz a rendelkezés nem vonatkozik. Közjegyzővé, hites'tolmáoosá ; állandó birósági vagy más hivatali szakértővé, becsüssé- közjegyző-helyettessé^kinevezni zsidót nem lehet és zsidónak szabadalmi . ügyvivői jogosítványt adni nom lehet * /Folytatása következik./
