Magyar Országos Tudósító, 1938. december/1

1938-12-14 [194]

F ő V Á R 0 S —-NEGYEilíIL L ló TONNA KOROM ÉS PERNYE FERTŐZI MEG EGY ÉV nLATT BUDAé PEST LEVEGŐJÉT. Magyar Miklós bizottsági tag a főváros pénteki közgyűlésére interpellációt jegyzett be Budapest levegőjének üiegtüsztitása tárgyában. Az interpelláció igy szói: "vante tudomása Szendy Károly polgármesternek arról, hogy ezév november 14-én délután és este olyan sűrű ködfelhők boritották a fővárost, hogy a közlekedés csaknem teljesen megbénult és számos baleset történt, A főváros levegőjének tisztasága ügyében az utóbbi években az ötödik interpellációmat intézem a polgármesterhez. Előző interpellációimban rámutat tam ^ rra,hogy a szakemberek megállapítása szerint Budapesten és környékén két és félmillió tonna szenet tüzelnek el évente. Ebből a mennyiségből 10$ kerül korom és pernye formájában a levegőre, ez negyedmillió tonnát jel ent, vagy is a milliós lakosú főváros minden egyikére 250 kg.korom és pernye jut évente. Van azonban az ilyen szennyező anyagokon kivül az égési termékekben kénsav is, amely igen ártalmas az emberi, az állati szervezetre és a növényzetre. A kénsav annyira ártalmas, hogy még a legkeményebb terméskövet is kikezdi és sokkal nagyobb károkat okoz például, mint átfagy. Nincs közöttünk senki, aki ne akarná, hogy Budapest fürdővárossá fejlődjék, ennek pedig elengedi etetlen feltétele alevegő tisztaságai Tekintettel arra, hogy a fővárosi üzemek és az állami üzemek azok, amelyek a Budapesten elhasználandó szénmennyiségnek nagyobb részét használják fel, a fővárosnak és az államnak elsőrendű kötelessége

? hogy üzemeiket füstemésztő készülékekkel lás3álc el. Hajlandó-e a polgármester feliratot intézni a kormányhoz, s a feliratban kérni a kormányt, bocsásson ki olyan rendeletet, amit már Franciaország 1932ben kibocsátott, hogy a közintézményeknek, a kereskedelmi és ipari vállalt-, toknak, tehát az üzemeknek is nem szabad olyan fűtési berendezést fenntartani, amifüstöt, kormot, vagy mérges gázokat terjesztenek. " /MOT/Lá. Vr. --•ROSTn JÁNOS TANÁCSNOK JELENTÉSE k FŐVÁROS KÖZÉLELMEZÉSI HELYZETÉRŐL, Rosta János tanácsnok,a főváros közélelmezési ügy osztálya nak vezetője most tette közzé jelentését Budapest közélelmezési helyzetéről, a jelentés az elmúlt tizenegy hónap, s a legutóbbi negyedév adatait tartalmazza. A jelentés mindenekelőtt kitér az elmúlt het ékben bekövetkezett, s a főváros közélelmezósére is kiható, nagyjelentőségű eseményekre. A Gondviselés különös kegyelméből - hangsúlyozza & jelentés - a husz éve elszukitott felvidéki magyarok visszatértek az anyaországhoz, amely ilymódon területileg és népesség szempontjából jelent őse n megnövekedett. A visszacsatolt országrész gazdasági jelentőségét esősorban az fejezi ki, hogy az legnagyobbrészt rendkivül termékeny mezőgazdasági terület és igy a termelési és népességi viszonyokat tekintse.. Osonkamagyarország agrarjellege a visszacsatolás folytán megerősödik-Mintegy kétmillió kataszrális holdnyi, mezőgazdaságilag művelt terület gazdag terményfeleslegei a jövőben nagyrészt a fővárosban keresnek majd értékesülést és igy minden remény megvan arra, hogy a várható még bőségesebb élelmiszer felhozatalok a fővárosi fogyasztóközönségre kedvezőbb árak^ kialakulás át fogják elősegíteni. A főváros közélelmezéae szempontjából a jövőt illetően kedvező képet nyújt a visszacsatolt teriiletek intenziv gyümölcstermelése, amelynek központja a 'jrfsáQföldon Érsekújvár környéke, valamint Beregszász vidéke. Rendkivül fejlett a Kisalföld zöldség ermelése is , amelynek központjává Farkasd fejlődött ki. A^visszacsatolt területeken úgyszólván mindenütt termelnek nagymennyiséében jó minőségű káposztát, azonkívül paradicsomot és tormát. Rendkivül gazdag gabonatermelő területek is visszakerültek az anyaországhoz és jelentős a visszacsatolt részeken a szarvasmarha, a sertés és a b..romfitenyésztés is. A mezőgazdasági terményeiét feldolgozó iparágak közül a cukor gyártásra mutat rái még a jelentés, amelynek termelése közel 20%-kal fogja emelni az or-szág cukortermelésé t* Aj ,o y

, /folyt, köv,/