Magyar Országos Tudósító, 1938. november/2
1938-11-21 [193]
POLITIKA Folytatás * y , /Tr.snádi Nagy András beszéde,/ Tasnádi Nagy András igazságügyminisztor a következőkben ismertette Dzután a házszabály-revízió kérdését• - Már az esztendő tavaszán Győrött Darányi Kálmán^volt miniszterelnök ur nagy beszédében rámutatott a házszabályok időszerű módosításának szükségességére. Arra is emlékeztetek,, hogy Imrédy Béla miniszterelnök ezt a programmpontot megismételte a NEP debreceni nagy-gyűlésén tartott beszédében,- ahol szintén rámutatott arra, hogy a Ház tanácskozási rendjének gyorsitása időszerű,- illetve szükséges,. Ugyanez a bejelentés benne foglaltatik a miniszterelnök ur ama beszédében,, amelyet itt egy héttel ezelőtt,* mint dezignált miniszterelnök mondott. Mindezek a javaslatok a házszabályok módosítása tekintetében a közvéleményben semmiféle ellentmondásra nem találtak* Csodálatos mégis, hogy akkor, amikor a miniszterelnök ezt a programmot keresztül akarta vinni és ezt a leglojálisabb módszer szerint tette, vagyis az első lépést a pártközi értekezleten tette meg és azzal ismertette s kérte a pártközi értekezlet hozzászólását,- hajlandó volt megbeszélni a^nak részleteit,' az ellenzéki pártok részéről a kérdés érdemi tárgyalása nélkül egyszerűen a bizalmatlansági kérdést szegezték vele és a kormánnyal szembe, ugy állították be a dolgot, mintha ezzel a házszabálymódosítással a parlamentarizmus jutna veszedelembe y ugy állították be, mintha ez szájkosár lenne a parlament szájára. Mintha szólásszabadság sérelme lenne, amely a diktatúra felé vezeti az országot, - Most ugyan nem fogunk érdemben foglalkozni ezzel a házszabályinádositássa 1,- mert a bekövetkezett helyzet biz onyos fokig nem alkalmas arra, hogy épp met álljunk elő házszabálymédositassál, azonban a tervezett modalitást, egyrészt azért, hogy lássátok, mennyire nem érinti a sajtószabadságot, mennyire nem veszély a parlamentarizmusnak, másrészt, hogy lássátok mennyire indokolatlanok az ellenzéki támadások, ismertetni fogom veletek, /Halljukl Halljuk! / * Kétféle iránjb a n akartunk m^dositó inditványt előterjeszteni/ az egyik a rendkivül sürgős természetű javaslatokra vonatkozott volna, a másik pedig általában minden törvényjavaslat tárgyalására, - A rendkívüli sürgősség azt jelentette volna, hogy ha a kormány vagy valamelyik miniszter egy javaslatot rendkivül sürgősnek minosit, akkor a Háznak azzal nyújtotta volna be, hogy kéri, a Ház rendkívüli sürgősnek mondja ki a javaslatot és utasítsa azonnal az , illető bizottság elé előzetes tárgyalás végett. Hangsúlyoznom kell, hogy a miniszter Csak javasolta volna a rendkívüli sürgősséget és a Ház határozott volna, hogy rendkivül sürgősnek tartja-e vagy se^Határozott volna pedig két képviselő hozzászólása után. Ha a Ház a rendid, vüli sürgősséget kimondta volna, akkor a javaslat azonnal a bizottság elé kerülne, ahol aznap és következő nap, tehát két nap alatt kell letárgyalni a kérdést. Akik ismerjük a bizottságok tárgyalási módját, nagyon jól tudjuk, hogy eltekintve hosszú, kodexszerü törvényektől, egy délutánnál, pár óránál tovább rendszerint nem szokta^a bizottsági tárgyalások tartani; igy tehát olyasmit mondtak volna ki'kötelezően, ami a gyakorlatban a legtöbb javaslatnál amúgy is megvan, /Folytatása következik,/