Magyar Országos Tudósító, 1938. november/2
1938-11-19 [193]
—PERBESZÉDEK A TEXTILBESZERZ0 ES RUHÁZATI KFT. BŰNÜGYÉBEN, A büntetőtörvényszék Gétay Endre dr. elnöklésével ma folytatta a Textilbeszerző és ruházati kft. összeomlásóval kapcsolatos nagyarányú bünper tárgyalását. Több tanú volt beidézve mára is, de miután egyes sértettek visszavonták a panaszukat ós sem a vád, sem a védelem nem ragaszkodott a további tanubizonyitáshoz, a törvény szék a b izonyltási eljárást befejezettnek nyilvánította. Ezután felállt dr, Kabdebó Márton királyi ügyész ésm egtartotta vádbeszédét. Mindenek előtt utalt arra, hogy a békeidőkben a textilgyártás Magyarországon még fejletlen volt és külföldi árukra volt szüksége A háborús ével utáni időben a textilgyártás nagy lendületet vett, ugy, hogy ma már nem szorulunk külföldi behozatalra és bizonyos mértékig -túltermelés is mutatkozik. - Ezt a tisztességes ipart azonban - mondotta a vádhatóság képviselője - nem szabad felhasználni hitelsértési célokra, arra, hogy jóhiszemű vállalatok nagyösszegü hitelt nyújtsanak és végeredményben károsodjanak. A íextilbeszerző típusa azoknak a válxa la toknak, akik nem a rendes kereskedelmi tisztesség utján járnak. Tulajdonképpen nem is foglalkozott legális kereskedelemmel, hanem komplikélt csalásokkal és uzsorául zletekkel a igy Magyarország közgazdasági életét károsan érintette és ilyen körülmények között bizonyos tekintetben államellenes tevékenységet fejtett ki. A továbbiakban Kabdebó Márton dr. hangsúlyozta, hogy megfelelő tőke nélkül kezdték el a munkát, főképpen az uzsorakölcsönökre helyezték a súlyt és reális bázis hiányában előbb utóbb össze kellett a vállalatnak omlani. A kft. tagjai a kereskedelmi szakmában nagyon járatofeak és igy tudniok kellett, hogy vállalt kötelezettségeiknek nem tudnak eleget tenni s mégis nagyösszegü hiteleket vettek igénybe. A vásárolt cikkeket áron alul bocsájtották forgalomba s ezzel is ártottak a szakmai érdekeknek. A tekintélyes gyárak és vállalatok egész sorát ejtették tévedésbe azzal^ hogy nagymennyiségű árut vásároltak, de amikor kifizetésre került a ©or, kiderült, hogy rossz bonitásu váltókat adtak, amelyek behajthatatlanok 6 Hangsúlyozta a vád képviselője azt is, hogy megszorult középosztálybeli emberek estek a T extilbeszerzo áldozataiul súlyos feltételű uzsorakölcsönök róvón. Végül indítványozta, hogy a büntetőt örvény szék megfelelő súlyos büntetéssel sújtsa a vádlottakat. A vádbeszéd után Schuchner Nándor és feleségének védelmében dr 0 Bernfeld Imre sz°lalt fel. Szerinte nem mások megkárosítására, levegőre épült vállalkozásról van szó, annál kevésbé, mert százezer pengő tőkével indult a kft. Ez az összeg a balslkerü' vállalkozással az utolsó fillári-g elveszett, A védő utalt arra, hogy sajnos az egész országban nincs cunk, pénzintézet, amely tisztes állású, kölcsönre szorult emberek részére, megfelelő garancia eoetőa £.3, pénzkölcsönt folyósít. Emiatt a hiány miatt a legértékesebb középosztály szenved. Addig, amig ilyen bank vagy pénzintézet nem létesül, uzsora ügyletek mindig lesznek, A védő szerint a kft, tagjai IilGCgitettók a szorult helyzetben lévő >v!ásöntkérőket a áruhitelt nyújtottak, tehát nem a legnagyobb gonosztevők, A csalás vádjával kapcsolatban az volt a védő álláspontja, hogy jóhiszeműen jártak el a vádlottak, nem tudták, hogy a váatók behajthatatlanok. Ezután Vecsey Gyula dr. Schneider .-' " xiond védelmében előadta, hogy Schneider a Vállalatnál a vállakózásbannem vett részt.Az üzlethelyi sógben tartózkodott nás helyiség hiányában és a hozzá juttatod áruváltókra árut szerzett. Ennélfogva sértetteket fondorlatosan tévedésbe nem ejtette s nekik kárt nem okozott. De az uzsora bűntettét sem követte el Schneider Zsigmond, nert az ügynökök által hozzájuttatott áruvéltókra csupán az árut szerezte meg a vállalattól, az áruváltó tulajdonosok az árut minden esetben átvették s ő csupán segédkezett azoknhk értékesítésében. Arról azonbann en tudott., hogy ezen áruváltók kölcsönügyletet lepleztek volna, Felrientő • Ítéletet kért, T /Folyt, köv./Sy.
