Magyar Országos Tudósító, 1938. november/2
1938-11-23 [193]
A judikatúrában egész ritka eset, hogy hivatali titok elárulásának vádja cimén indítsanak bűnvádi eljárást. Ilyen üggyel foglalkozott most a budapesti kir, Ítélőtábla dr, Almássy Dezső tanácselnök vezetésével működő itélőtanácsa. Az ügy vádlottja dr. Molnár Gyula pestszenterzsébeti városi pénztári ellenőr, aki beadványt intézett hivatali főnökéhez, amelyben azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a városi pénztárhoz beosztott három reformétus vallású tisztviselőnek október 3o-án folyósítsák a fizetlsét, hogy másnap a reformáció emlékűimmélyén résztvehessenek. Egyúttal kérte azt js , hogy a három református vallású tisztviselő számára másnapra, vagyis október 31-ére adjon a hivatali főnök szabadnapot. Ezt a kérelmet kiadták a referensnek, aki rögtön elkészítette a maga javaslatát. Ez ugy szólt, hogy a polgármester ne adjon eltávozási engedélyt a szóbanforgó három tisztviselőnek, de engedje meg azt, hogy október 31én délelőtt tizenegy órakor elmehessenek a templomba. Ezt az előadói tervezetet dr. Molnár Gyula véletlenül meglátta a referens Íróasztalán, azt elolvasta. Néhány nappal később a református presbitérium elnökségéhez beadványt intézett, amelyben foglalkozott a referens javaslatával, azt sérelmesnek és indokolatlannak nyilvánította. Ezen beadványa miatt indult meg dr. Molnár Gyula ellen hivatali titok elárulásának vétsége cimén az eljárás, mert a hivatalos helyiség* ben tudomására jutott és hivatali titkot képező adatot beadványba foglalva ismertette a presbitérium elnöksége előtt. A pestvidéki kir, törvényszék tárgyalta ezt az ügyet és dr, Molnár ©yulát felmentette a véd alól olyan indokolással, hogy nem hivatalos uton tudta meg a referens javaslatát, hanem azt véletlenül látta ée olvasta el. Cselekménye tehát legfeljebb fegyelmi vétségnek minősíthető, de hivatali titok elárulésát mint bűncselekményt megállapítani ilyen tényállás mellett nem lehet. PellebbezSs folytán a kir. Ítélőtábla dr. Temesváry Gyula kir. főügyészhelyettes felszólalása után a bizonyítási eljárás kiegészítését rendelte el, amelynek során kihallgatják a polgármestert az Ügy részié* telnek tüzetesebb felderítése végett, /MBT/ G. ÉRDEKES BÍRÓI DÖNTÉS A KÉPVISELŐ ILLETMÉNYÉNEK LEFOGLALÁSÁRÓL, Egy országgyűlési képviselő ellen külön élő felesége végrehajtást'kért, amelynek során a jövőben lejáró tartásdijak fedezésére többek között lefoglalta a képviselő illetményeit. A végrehajtást elrendelő végzést a képviselő sérelmesnek tartotta, az ellen felfolyamodással ólt, mert a magyar országgyűléstől járó képviselői illetményének a felereszére elrendelt kielégítési végrehajtás:az 1929 évi XIV. törvénycikk rendelkezéseibe ütközik, A budapesti kir. törvényszék dr, Kászon Rezső tanácselnök vezetése mellett tartott ülésén helytadott a felfolyamod ásnak és a jövőben lejáró tartásdijakra nézve a végrehajtási kérelmet elutasította. A törvényszék végzésében hivatkozik az állandó birói gyakorlatra, amely a képviselői illetményeket nem tekinti szolgálati járandóságuknak s igy a kifejlődött gyakorlat értelmében e képviselői illetmények korlátlanul ler foglalhatok. De mert az országgyűlési képviselő nem áll senkivel sem szolgálati viszonyban, ennélfogva a löv őben esedékessé, váló tartásdijak erejéig a kielégítési végrehajtás &^^í^lW~fVzetésáreel nem rendelhető, /MOT/ G,
