Magyar Országos Tudósító, 1938. október/2

1938-10-24 [191]

—- ZU TÍMÁR LÁSZLÓ ÉS TÁRSÜI VÜLUTAPERE /l, folytatás./ Elsőnek Tímár Lászlót hallgatta ki Lengyel Ernő dr, elnök. - Bűnösnek érzem magam és nagyon fájlalom, amit tettem. Végte­lenül megbántam mindent. Mér akkor is megbántam és fájlaltam a dolgot, amikor még a hatóság j nem is szerzett tudomást az egészről, - kezdte vallomását a per elsőrendű vádlottja, aki ezután részletesen feltárté a pengőkinjánlási bünper hátterét, a bűncselekmény elkövetésének módozatait. Elmondta, ' azt Ígérték, hogy egy európai hirü vállalatnál biztos jö­vedelmet szerezhet magának és ez a remény vitte arra, hogy bekapcsolódj ék a tervekbe. Egy párisi bank által kiállított fiktív kötlevél alapján bo­nyolították le az ötszázezer pengős kötvényvásárlási tranzakciót, Fólszá­zalék haszon volt részére biztosítva. Link Pál volt az úgynevezett "Treu­haiid", mert a kft. m«ga nem akart szerepelni. Vallomása szerint a tranz­akciók során bajok voltak a kifizetések közül s ebből kellemetlenségek is származtak. Az egyik tranzakció kapcsán tízezer pengőt vett fel, amit ezután nagyrészt felosztott a közbenjárok között, de magának is megtartott közel négyezer pengőt. Részletesen elmondta Timár, hogy*vádlott-társainak milyen szerepe volt a pengőkiajánlások lebonyolításában, /^Olyt.köVe/ Sy, AZ ARZÉNGYLKOSSÁGI BÜNPÖR BEN HÁROM VAU OTTAT HALÁLRA, EGYET ÉLET ­FOGH? IG TARTÓ FEGYHÁZ Rí* ÍTÉLT A TÖRVÉNYSZÉK, A háromszoros arzéngyilkos sági bünpörben a pestvidéki királyi törvény­szék háromnapos, izgalmakban bővelkedő tárgyalás után hétfőn délre tűzte ki az Ítélethirdetés határidejét. Dr, Mendelényl László, a pestvidéki kir. törvényszék elnöke a főtárgyalás megnyitása után felhivta a bünpörnek mind az öt vádlottját, hogy az utolsó szó jogán kivánhak-e védelmükre még valamit felhozni„ Va­lamennyi vádlott ugy nyilatkozott, hogy ártatlannak érzi magát, nem kö­v ette el a terhére rótt bűncselekményt. Az elnök ezután kihirdette a törvényszék Ítéletét, Fazekas Pál vádlottat, továbbá S, Nagy Menyhértné született Borbély Krisztina, Var­ga József né-született Borbély Terézia és ifj. Borbély Miklós vádlottakat a törvényszék bűnösnek mondotta ki háromrendbell gyilkosság ós 14 rendbe­1 1 g:/ilkosság bűntettének kísérletében, éspedig Fazekas Pált mint tettest, a másik három vádlottat pedig mint felbujtót, E bűncselekményekért a tör­vényszók Fazekas Pál, S, Nagy Menyhértné és ifj. Borbély Miklós vádlotta­kat halálra itélte, míg Varga József nő. életfogytig tartó fegyházbűn­t etést kapott, S, Nagy Menyhért volt a bünper Ötödik vádlottja, akit a g yilkosságokban mint bünsegédi bűnrészest vádolt meg az ügyészség, a tör­vényszék azonban ezt a vádlottat, aki egyébként is szabadlábon védekezett, a vád és következményeinek terhe alól fölmentette. Az elitélt vádlottak minden felindulás nélkül, szinte egykedvű­en hallgatták a súlyos itélet rendelkező részét. Az elnök ezután az Ítélet indokolását ismertette, amely részletesen taglalja az egyes vádlottá]: cse­lekményét ? amellyel elhatározták, hogy édesapjukat, testvérüket, ennek gyerekét és még más, egészen közelálló rokonukat, számszerint hat egyént eltesznek a * alól. Leírja az itélet indokolása, hogy miként bujtották föl jutalom igérésével a vádlottak Fazekas Pál sógorukat arra, hogy arzént szeretzen, amelyet kenyérbe sütve beadnak mindazoknak, akiket meg akartak ölni csak azért, hogy ezeknek elhunytával nagyobb örökrészt kapjanak ap~ j uk után. Hat emberi élet kioltáséra irányult tehát a vádlottak ölési szándéka, de szerencsére csak hárman vesztették el életüket, azonban ezeken kLvül tizennégyen súlyosan megbetegedtek. Az itélet Indokolása ezután felsorolja a vádlottak terhére je­lentkező súlyosbító körülményeket. Fazekas Pál terhére sülyosbitó körül­ír ényként mérlegelte a törvényszék a többrendbeli halmazatot és azt, hogy cselekménye végtelenül közveszélyes volt és hogy tettét vagyoni érdekből, jutalom reményében követte el. Nyomatékosan súlyosbító körülmény emel a vádlottnál az, hogy cselekményét elvetemült, embertelen megátalkodottság­gal követte el és nem bánta meg bűnét akkor sem, amikor látta áldozatai­nak szenvedését. Terhére esik enmek a vádlottnak az is, hogy áldozatai között volt a saját felesége, Ilyen körülmények között a törvényszék nem látott okot arra, hogy a legsúlyosabb, tehát a halálbüntetést mellőzze. /Folyt.köv,/ Gi ,

Next

/
Thumbnails
Contents