Magyar Országos Tudósító, 1938. október/1
1938-10-03 [190]
SIKERTELEN HŰTLEN ELHAGYÁSOS VÁLÓPER. Hirek és hivatalos nyilatkozatok jelentek meg arról, hogy illetékes tényezők Q gyors lebonyolitásu, megegyezéses válóperek elintézését, a válás kimondását a házassági törvény keretein belül megnehezítik* Az ilyen közös megegyezéssel, gyors tempóval folytatott válópereket hűtlen elhagyás elmén a II C T„ 77. szakaszának á/ pontja alapján indítják meg a felek. Ez abból áll, hogy a házastársak megszüntetik az együttélést, az egyik elköltözik a közös lakásból, mire a másik fél megfelelő idő eltelte után beadja a válókeresetet hűtlen elhagyás cimén. A keresetben arra kéri a felperes a biróságot, hogy hivatalos határozattal utasítsa az alperest a házassági életközösség visszaállítására a törvényes következmények terhe mellett, A felperes a keresethez természetesen mellékeli az egyéb előirásos okmánvokon kivül azt a bizonyítványt is, amely tanúsítja a hat hónap óta tartó különélést. A biróság a kereset folytán felhívja az elhagyó felet, hogv tizenöt nap alatt állítsa vissza házastársával az életközösséget. Természetes, hogy ennek nem tesz eleget - hiszen a peres felek megegyeztek a válásban - mire a biróság a felhívás sikertelenségének igazolása után kimondja a válást. Ilyen módon egész gyorsan, pór hét alatt jogerős birói Ítélettel lehet elválni. Az ujabb birói gyakorlat már hajlik abba az irányba, amely nem teszi ilyen egyszerűvé a megegyezéses válópöröket. Több konkrét válópörben - igaz, hogy ezek nem aféle megegyezéses válóperek voltak - a birói fórumfck vizsgálat tárgyává tették, hogy a házastárs visszahívása komoly volt-e vagy sem. A magyar királyi kúria Thébusz-tanácsa egy ilyen hűtlen elhagyásos válóperben most hozott érdekes és elutasitó Ítéletet. A perbeli tényállás szerint a férj el ukart válni különélő feleségétől. A no azonban nem volt hajlundó a válásra. Erre a férj hűtlen elhagyás cimén indította meg az asszony^ellen a válókeresetet és a biróság annak rendje és módja szerint kibocsátotta az asszony számára a végzést^ amelyben felhívta, hogy férjével tizenöt nap alatt a házassági életközösséget állítsa vissza. Az asszony azonban nem tért vissza az urához, hanem bejelentette a bíróságnál, hogy különélő férjének a visszahívása nem volt ős nem lehetett komoly, mert hiszen a férje mást szeret s ezt a másik nőt akarja feleségül venni. Bejelentette uz asszony azt is, hogy annakidején jogos okból szüntette meg a férjével a házassági életközösséget. Az alsóbiróságok, a törvényszék és a királyi Ítélőtábla is megállapította a hűtlen elhagyás tényét, a nőt vétkesnek nyilvánította és az ő hibájából felbontotta a házasságot. Felülvizsgálati kórelem folytán a kúria most érdekes indokolással megváltoztatta az alsóbiróságok Ítéletét ős a férjet válókeresetével elutasította és mint pervesztest kötelezte a fölmerült perköltségek és házasságvédői dijak megfizetésére. A kúria végitéletének indokolása szerint a hűtlen elhagyás megállapításához szükséges, hogy a visszahívott fél igazolatlanul ne tegyen eleget a visszatérésre kötelező birói felhívásnak. Ennek vizsgálaténál előtérbe lép az a kérdés, hogy komoly volt-e a felperes birói visszahívása és azt az alperes komolynak tekinthette-e. A kihallgatott tanuk vallom/ósából megállapította a kúria, hogy a férj visszahívása nem volt komoly, mert hiszen többször kijelentette még a válókereset beadása után is, hogy neki nem kell a felesége és mást akar nőül venni. Kimondotta a kúria,hogy ilyen körülmények között a férj kórelmére kibocsátott birói meghagyásnak joghatálya nincs és annak a feleség nem is tartozott eleget tenni,/MOT/G.
