Magyar Országos Tudósító, 1938. október/1

1938-10-15 [190]

—ZU Z8IRHAGYKERESKEDÖK ÜGYE.../1. folytatás./ Ön a sózott szalonnái nógy nap alatt métármázsánként 12 pengő 14 fillőrt nyert. Mit szól ehhez? Ön kalkulálta ezt? - Igen - feleli alig halhatóan Priedmann Sándor vádlott. - Kény szer alatt végezte a kalkulációt? m Nem. m Hát akkor jogosnak találja ezt a magas haszonkulcsot? - Igen - válaszolta vonakodva a vádlott, - A haszonkulcs csakis a bevásárlási áron alapulhat, a piaci vagytőzsdei áralakulásnak ehhez semmi közel - állapította meg az elnök. /KY/. Priedmann Sándor hangsúlyozta, hogy Jéhiszemüen járt el, nem.kö­vetett el árdrágítást ós nem bűnös. Ezután Priedmann Mór kihallgatását kezdte meg az elnök..Ö is tagadta bűnösségét és azzal védekezett, hogy már évek óta nem íb lyik be az üzletmenetbe, mindent a fia intéz. Beteges ember és ezőrt nem Jb glalkozik az üzlettel kapcsolatos teendőkkel, A vádlott apa és fiu kihallgatása után a szakértők terjesztet­ték elő véleményüket. Elsőnek Mondada Emil, az árkormánybiztosság revizora adta elő az üggr el kapcsolatos észrevételeit. Ezek szerint a'vódlottak 11­1 ctőktelen hasznot biztosítottak maguknak a tulmagas árakkal. Szeptember 28-án a sertészsír 181 filléres áron való eladásából 8 pengő 88 fillér má­zsánkénti hasznot, szeptember 3o-án az ugyancsak tulmagas ár. kalkulálásá­val 7 pengő 49 fillér jogtalan hasznot nyertek, A sertés szalonnának 168 filléres áron való forgalombahozatala réven 8 pengő 62 fillér, illet­ve 11 pengő 18 fillér jogtalun hasznot húztak, • A szakértő felülvizsgálta a cég üzleti számításait és ezekből, megállapítottá, hogy magas rezsitételek szerepelnek a kimutatásokban. A védő bemutatott egy jegyzéket, amelynek egyik, 39oo pengős tótéle körül nagy vita merült fel a védelem és a bíróság elnöke között, A védő szerint a közterhek, adók is a rezsibe számitandók, • - Az egyenes adó is beszámítható a rezsibe? - kérdezte az elnök a szakértőhöz intézve szavait. Nem, - laangzott a válasz. - Ha a gazdálkodó minden kiadását felszámítaná^ jóval drágáb­ban tudná csak terményeit eladni, - jegyezte meg az elnök. Megkérdezte ezután Dorosy dr. Priedmann Sándortól, hogy hány alkalmazottat tart. Az kijelentette, hogy három munkással, három tisztvi­selővel ós egy raktárnokkal dolgozik, - Három munkásra, három tisztviselő, nem lesz ez egy kicsit sok? - kérdezte az elnök, 9 Az inkasszó és egyéb adminisztráció sok munkát ad. Megállapította az elnök az el Ötbe lévő ikrátokból, hogykétnagy­kereskedo és négy ügynök közbenjárásával bonyolították le a vádlottak az eladásokat? A szakértő szerint ez jogtalon spekulációra vall és a közellá­tást súlyosan érinti, A közbenjáró ügynökök nem látják az árut és egy­szeri telefonálás vagy levél utján bonyolítják le a vétel ós eladásokat és loo-2oo pengős jövedelmet szereznek ilymódon, - Szóval az a helyzet álltismót elő, ami a világháborúban volt szokásos, hogy 4-6 ügynök kapcsolódik bele egy-egy üzletbe és a jutaléko­kat is a fogyasztók fizetik ' ,., - Igen, ez igy van, - felelte az elnök megjegyzésére'a szakértő. Utána líoór Jenő, a kereskedelmi és Iparkamara titkára, ^tette meg észrevételeit a szakvéleményre. Szerinte 8-lo százalökos rezsit lehet felszámítani ilyen üzleteknél. £ ellenőrző szakértő - Mivel magyarázza akkor a szakértő ur azt, hogy a vádlottak csupán öt filléres rezsit állítottak be az elszámolásnál? - vetette közbe az elnök, - Elvesztette a fejét, s nem az üzleti könyvek alapján számí­tott. Az utánpótlási ár kalkulációja a mai kereskedelmi gyakorlat értel­mében teljesen erkölcsös dolog.., - Erre csak akkor volna jogcim, ha a pénz nem volna stabil. Ön szerint az utolsó fillérig minden költséget fel lehet számítani, min­dent a vevővel fizettetnek meg, - Igen, ez a gyakorlat - mondótta Moór Jenő,rki. -szert nt az ügy­nökök beiktatása szokásos és'elfogadott az ilyen ügyleteknél* /Folyt,köv/3y

Next

/
Thumbnails
Contents