Magyar Országos Tudósító, 1938. augusztus/2

1938-08-24 [187]

4, törvényszéki kiaaas. Budapest, j.yoö. augusztus #4. —2U SZÁLASI ÜGY.../a., folytatás./ az 1921 III. t.c. 1 szakaszának, 1 bekezdésében meghatározott bűntett tény állad ék-elemeit hiány talanul magában &> glalja. A vádlott a mozgalmi harcutasités oimü röplap á Itala irt és az "üj Magyar Munkás!" feliratú lap 1937 március 15.-i számában ugyancsak általa közzétett ötödik szakaszának 4. pontjában mégtiltja pártja tagjainak, hogy "mint képviselők va@r egyéb politikai tényezők bekerüljenek azok társaáágába, akik a nép ellenségeivel szövetkezve, nemzetünket és hazánkat a sir szélére juttatták." Majd kijelenti: "Elvetjük a parlamentben való szereplésnek még a gondolatát id, mert a parlament munkáját a legnagyobb népcsalásnak m inősitjük." A vádlott tehát a p ar lementet mint hazaárulók gyülekezetét és mint népcsalásra alapitott testületet olyan módon gyalázza, amely alkalmas arra, hogy a tömegek lelkében az országgyűlés k épviselőháza iránt ellenséges érzületet és gyűlöletet ébresszen és egyúttal azt a meggyőződést keltse, hogy ez az intáaj&ény nemesak felesleges hanem az állam és nemzet érdekeire egyenesen káros. Idézett kijelentése ennél'fogtta a Btk. 173 szakaszába ütköző

; sajtó utján elkövetett lázítás bűntettének a tényélladóki elemeit fo gllalják magukban. Minthogy a büntettet a vádlott egyik p árt irányi tó mozgalmi röpirata foglalja magában és minthogy ez a bűntett az országgyűlés képviselőházának, mint a fennálló állami ós társadalmi r&d egyik alappillérjét alkotó intézményének a m egrenditésére szolgál, nyilvánvaló, hogy a vádlott cselekményét az állam és társadalom törvény es rend jenek erőszakos f elforgatására irányuló, általa kezdeményezett és vezetett mozgalommal és szervezkedéssel összefüggően és annak céljaira követte el és igy ez a cswlekménye az 1921 III. t,c, 1, szakaszénak 1. bekezdésébe ütköző cselekményével együtt a hivatkozott törvény 2, szabászának 1. bekezdése és 3, p/'ontj ja szerint összefoglalt büntettet alkot* A vádlott semmiségi panamának indokolás ában a bűnösség megállapítása ellen azzal érvelt, hogy ő jó hazafi, aki mozgalmával és szervezkedésével hazájának nem érteni, hanem használni akart és igy cse1 élményéből hiányzik a bűnözési szándék. De azért is téves az indokolás szerint bűnösségének megállapítása, mert nem erőszakos uton akarta birtokbe venni a közhatalmat, hanem meg akarta várni, mig az általa kialakított k özvélrmény nyomása alatt a hatalmon lévők önként " adják át helyűki* * Végül tévedett szerinte az Ítélőtábla, amidőn cselekményére az 1021. III. t.c, rendelkezéseit alkalmazta, mert ez a törvény a kommunista és azzal rokontermészetű forradalmi megmozdulások d'len hozatott, a vádlott által kezdeményezett mozgalom pedig ezek közé nem sorolható. Ez az érvelés minden irányban téves, A nagyképzettségü ésmüveltségü vádlottnak tudnia kellett, hogy az általa tervezett parancsuralmi rendszer az á llami és társadalmi élet törvényes rflndjének felforgatásával járt volna és tuinia kellett azt is, hogy tervét csak erőszakos uton valósíthatja meg. Ha pedig ennek tuda-taban mégis ilyenirányú mozgalmat és szervezkedést kezdeményzett és vezett,ugy cselekményében a terhére megállapitott bűntett elkövetésére irányuló szándék világosan felismerhető. Az a körülmény, hogy a vádlott csak a haza és a nép felemelését célzó munkatervének zavartalan megvalósítása érdekében és annak tartam'ra akarta a parancsuralmat bevezetni, közömbös, mert a cél néne s volta az eszközcselekmény büntethetőségét nem szünteti négy Az az érvelés, hogy a vádlott nem erőszakos uton akarta birtokb a venni a közhatalmat, hanem várni szándékozótt, amíg a közvélemény nyomás alatt a hatalomlévők azt önkért adják át, megdől azon a tényen, hogy a vádlott a hatalom átvételével egyidejűleg parancsuralmat akart létesíteni. Már pedig a parancsuralmat a kifejtettek szerint csak erőszakos uton valósíthatta volna meg. /Poly** köv./Ky.