Magyar Országos Tudósító, 1938. augusztus/2

1938-08-24 [187]

—-ZU SZÁLASI ÜGY.../3. folytatás./ Másrészt a par a nc suta lomra való törekvés klzáffja a közvélemény kedvező kialakulására való várakozás szándékát, mert ha már a k özvélemény olyan mértékben áll a vádlott és törekvései mellé, hogy az a hatalmon lévők helyzetét tarthatatlanná teszi, akkor felesleges a parancsuralom, mert ebben az esetben az állami és társadalmi életnek a vádlott által tervezett átalakítása minden ellenállás nélkül a fennálló törvényes keretek között is megvalósítható. Abban sincs igaza a vádlottnak, hogy ú ár csak azért sem lehet sz° erőszakról, mert a rendőri hatóságok széleskörben folytatott gondos kutatás dacura sem akadtak fegyvernek vagy más az embe ri,ó let kioltására alkalmas eszköznek a nyomára, A vádlott terhére megállapított bünt ettnek ugyanis fegyver, lőszer, robbanó vagy az ember élet k iolt ás ára alkalmas más szer vagy anyag beszerzése nem tőnyálladéki eleme ós igy annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy a vádlott által vezetett szervezet célját erőszak alkalmazásával vagy anélkül akarta-e elérni, közömbös, hogy tartott-e vagy sem fegyvert vagy fegyverszámba menő más eszközt a birtokában • Téves a vádlottnak egyébként nem annyira a bűnösség, mint inkább a minősítés kérdóó&'w érintő álláspontja is, hogy az 1921 III, t.c. rendelkezései csak a kommunista és azzal rokontermészetű forradalmi megmozdulásokra, alkalmazhatók; Az bizonyos, hogy a törvényhozást az 1919 évben lezajlott kommunista lázadás indította az 1021 III, t.c. megalkotására, annak rendelkezéseit azonban nem korlátozta csupán akommünista és hasonló természetű forradalmi irányzatok cséljét szolgáló bűncselekményekre. Az 1921 III. t.c. idevonatkozó szakaszai az állam és társadalom törvényes regjét minién olvan mozgalom vagy szervezkedés ellen védi, amely a rendnek erőszakos felforgatására vagy megsemmisít és óre \ különösen voláné ly ' társadalmi osztály k izárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányul. Ha tehát valamely mozgalom vagy szervezte dés ilyen erőszakos felforgatást tűzött ki célt!,! maga elé, ugy az az 1921 III. t.c-rendelkezőseinek súlya alá esik, tekintet nélkül arra, hogy milyen a politikai sz&nezete és tekintet nélkül arra is, hogy esetleg nem politikai, hanem gazdasági vagy egyéb érdekek szolgálatában áll. Mindezek szerint az alsofoku bíróságok nem tévedtek, amikor a vádlott bűnösségét megállapították. Ezért a vádlott és vódŐ semmiségi panaszának idevonatkozó részét* mint alaptalan per orvos latot, el kellett u-t-sitani* A büntetés mértékének felülvizsgálatánál a kir, kúria sulyosbituként vette számba, hogy a vádlott a mozgalmi szervezte dóst hcs sz abb időn át folytatta és széleskörökre terjesztette ki. De viszont nem hagyhatta figyelmen kivül a vádlott cselekményének veszélyességét lényegesen csökkentő azt a körülményt sem, hogy az arra hivatott hatóságok a mozgáslom és szervezkedés fejlődését a vádlott röpiratai és körlevelei alapján nyomon követhették. Enyhítőként tu-.ta be akir. kúria, hogy a vádlottat a tisztánlátást zavarópolitikai rajongás késztette cselekményének elkövetésére. A bünösségá körülmények egybvetése után pedig ugr találta, hogy a kir* tábla a vádlott büntetését a Btk. 92* szakaszának indokolt alkalmazásával bűnössége fokához és cselekménye tárgyi súlyához aórt helyesarányban állapította meg. Ezért a terhére és javára a büntetés mértékének kérdésében bejelentett semmiségi" panaszt akuiia elutasította,/ ' Ky, - Ez a kúria végzése - fejezte be az indokolás ismertetését Töreky elnök. /Folyt. köv./%.