Magyar Országos Tudósító, 1938. augusztus/2

1938-08-24 [187]

—-ZU SZ ALHSI ÜGY., ,/l, folytatás ,/ Mindezekből kétségtelen, hogy a vádlott erőszakos uton akarta a közhatalmat megszerezni és egyidejűleg parancsuralmat létesíteni. És csak a tervelnek végrehajtására kedvező időpont bekövetkezését várta, ParancsuraIon alatt a teljes közhatalmat korlátlan jogkörrel egyetlen személy gyakorolja, A vádlottnak tehát az volt a célja, hogy a törvényhozó és végrehajtó hatalmi szerveket /kormányzói tisztséget, országgyűlést, minisztériumokat, törvényhatóságokat, bíróságokat/ megszünteti és a reájuk ruházott közhatalmat a maga kezében egyesíti. Az ország alkotmányát tehát m>inden átmenet nélkül máról holnapra egy személy önkényuralma váltotta wolna fel, Nem az lett volna a törvény, amit az orszégyülés két háza megtárgyalt, elfogadott és a kormányzó szentesített'; hanem az, amit a pára ncsuro Imat gyakoroló vádlott jónak lát

0 Az államigazgatást nem az országgyűlésnek és a kormányzónak f ele lő s miniszterek végezték volna, hanem egyedül a parancsuralom vezetőjétől függő és a pártmozgalomban kitűnt tagok közül kiválüsztott hivatalnokok, A megyei és városi törvényhatóságok, valamint a törvény által alkot ott különbö ző testületek elveszítették voln/a önigazgatási jogukat és egyszerű hivatalnoki szervezetekké alakultak volna át. Az egyéni szabadság, az igazság szolga Itat ás pártatlansága és függetlensége az állam életét vezető vádlott kénye-kedvének lettek volna k iszot^áltatva , A mozgalmi harcutasitás hatodik pontjának, amelj? a kormányzás ág i*nt ézmény ét meg tárta nd ónak jelzi, a k ir ályi k^uria nem tulajdonított jelentőséget, mert a parancsuralom természetéből következik, hogy annak ideje alatt a kormányzó tisztsége, ha megmaradt volna ia, hatalom nélküli pudz ta mohóságnál egyéb nem lehetett volna. Ami ennek a p-olitikai átalakulásnak a társadalmi élet rendjére való hatásét illeti, ennek vizsgálatánál abból kell kiindulni, hogy a társadalmi rend fügvónye az állami élet rendjének, A társadalomban élő ember erkölcsi, anyagi és szellemi érdekeit magán és közjogi természetű viszonyait ezernyi szál fűzi az államélet rendjéhez, ugy, hogy annak minden megzavarása szüksé.-gszerüen visszahat a tár. s ad almi élet rendjére is, Az állami és társadalmi életet egymáshoz fűző szálaknak elszakítása és még ki nem próbált uj szálakkal való elcseró1/ése nyomán az állandóség hefy ett az idegiglenesség, a nyugalon h elyett a zavar és bizonytalanság, a bizalom helyett pedig a bizalmatlanság érzése fett volna úrrá a lelkeken. A társadalmi életben fellépő általános zavart növelte volna, hogy a vádlott a felépítendő uj társadalmi és gazda sági rendről nem adott átfogó szerves programot, hanem csak a körvonalakat sejthető olyan szólamszerü kijelentéseket, hogy iparral rendelkező magasfokon álló paraszt államot akar; politikai gazdasági, társadalmi berenlezé. sét ehhez kívánja idomítani; ui középosztályt fog teremteni; kívánja, hogy a magánérdek egyetemessége a nép köztulajdona 1 egyéni kívánja a vagyonszabadság kötöttségét és az államnak a ma géngazda s ági létbe a tulajdon nagyfokú korlátozáséval járó beavatkozást fog biztosítani, A kifejtett okok arröl győzték meg a kir. kúriát, hogy a vádlottnak a parancsuralmi rendszer bevezetésére irrányulő terve megvyaiósitáe esetén az állami és társadalom törvényes rendjét a^apjaiban m egrenditette volna és eunek következtében a régi és u<j rend között olyan mély szakadék támadt volna, amely csak hosszas és fárasztó a

unkával nagy erkölcsi és anyagi áldozatok árán lett volna áthidalható. A r endszer változás folytán az állom és társadalom törvényes rendjében szükségszerűen ?• ekövetkezc vázolt átalakulás a felfaratásnak a rendtörvénybeli fogalmát teljes mértékben kitölti. Ennek fiylytán a vádlottnak az a tette, hogy parancsuralom létesítése céljából az államhatalomnam erőszak utján való megszerzésére mozgalmat kezdeményezett és vezetett, valamint pártot szervezett és vezetett /Folyt. köv./Ky,