Magyar Országos Tudósító, 1938. június/2
1938-06-21 [183]
urát, de Lureczki jobban tudja őt szórakoztatni) mint hallgatag férje, Halenár *• vallotta a tanú - felesége távollétei alatt folytonosan sirt, zokogott> rendkívül ideges volt, ugy , hogy ismesösei attoi tartottak, togy meg fog bolondulni. Halenár tisztességes ember volt, se nem ivott, se ivem kártyázott és a feleségét ugysz°lván a tenyerén hordozta. Még az is m egtörtént, hogy az egész család szenry es ruháit a férfi mosta ki egyedül, sőt az egész családra főzött is,,, Ráb János kőfaragömester ugyancsak azt állította tanúvallomásában, hogy Halenár Márton mindig megbocsájtotta feleségének ballépéseit s ha az asszony távol volt, annyira elveszítette a fejét, hogy rossz volt nézni,.. Remegett, kapkodott, sirt, szinte soha sem volt magánál azokban az időkben. Ezzel szemben Halenárné - a tanú szerint -állandóan durván, gorombán bánt a férjével s elhanyagolta házi teendőit, Ráb Jánosné hasonlóképpen vallott. Az elnök ezután megkérdezte az elmeorvosszakértőket, fenntartj ák-e a múltkori főtárgyaláson előterjesztett szakvéleményüket. Zsakó Ist án dr. elmeorvosszakértő - Tóth Pál László dr, nevében is - kijelentette, hogy a múltkor előterjesztett szakvéleményé mellett m arad. - Igaz ugyan, hogy egyes tanuk ugy vallottak, hogy Halenár vádlott a tett elkövetése előtt rendkívül zavart idegállapotban volt, - de vgz is igaz, hogy más tanuk ennek éppen az ellenkezőjét vallották, vagyis azt, hogy Halenár Márton mindvégig megőrizte józan higgadtságát. Tény, hogy a vádlott szabad akaratelhatarozásában erősen korlátozva volt,^ lehetséges az is, hogy emlékezetben kihagyásai is voltak, de a szabad akaratelhatározását kizáró-elmebetegségben sem a tett elkövetése idején, sem j elenleg nem szenved. Tehát jogilag beszámítható. Az ellenőrző orvosszakórtő nagyjóból hasonló jellegü^szakvélem ényt terjesztett elő, majc .a bünpörben elhangzottak a perbeszédek, /Folyt, köv,/Ky, —m HÚSZEZER PENGŐS VÁM JÖVEDÉKI ÜGY A BÍRÓSÁG ELŐTT, M erso hitz Kálmán dr, büntetőtörvényszéki egyesbiró ma tárgyalta Hegedűs" József mérnök és fivére nagyarányú vámügyét. Hegedűs. Józsefnek vámmentes ráktára volt és ide hosszú időn keresztül érkeztek külföldről sodronykötél-küldemények. Az volt a gyakorlat, hogy ha az áru tovább szállításra, külföláBe kerülj nem terhelte vám, csak akkor terhelték meg a raktár tulajdonosát a "köteles díjtételekkel, ha a codronyköteletr Magyarországon adták el, 1932 főién Hegedűs József elmére 13 kolli drótkötélsodrony ér-' kezett külföldre való kiszállításra, A vámbizottság megvizsgálta az árut, majd ólomzárral "látta el. Hegedűs az igazgatóságtól megkapta az engedélyt a kiszállításra, kocsira rakták a kollikat és kivitték a Mefter állomására. Itt az egyik pénzügyőrnek feltűnt, hogy az egyik kolli ólomzárja nem érintetlen. Tovább vizBgálta a dolgot és a tapasztaltakról jelentést tett feletteseinek. Nyomban kiszállt a bizottság, tüzetesen megtekintette az" Olomzárat és a csomagok tartalmát s megállapította, hogy visszaélés történt: az uj drótkötelet használt, értéktelen árura cserélték~kí"s ezt akaí ták továbbítani külföldre a szokásos vámmentesség alapján, Agj ügy becsem"póazet uj sodronyköteleket azután forgalomba hoztáj.A megállapítások szerint Hegedűs 1929 óta rendszeresen űzte bűnös manipulációiba becsempészett drótköteleket azután eladta és ezzel súlyos kárt okozott a kincstárnak. Ezek után a vámigazgatóság vádinditványt terjesztett a bíróság elé és indítványozta, hogy Hegedűs Józseffel szemben folytassa le a tárgyalást és állapítsa meg bűnösségét. Vádlottként szerepelt az ügyben Hegedűs József fivére: Hegedűs Károly is, aki mint alkalmazott dolgozott a vámmentes raktárban - és a vád szerint - részes volt a bűncselekményekben, A vádhatóság vén megrövidítés és tiltott áru csempészése miatt kérte a vádlottak megbüntetését, A Hegedűs fivérek nem ismerték be bűnösségüket. Tagadták, hogy bármifélo tiltott manipulációt végeztek volna s ezzel a királyi kincstárt megkárosították. A törvényszék lefolytatta a széleskörű bizonyítási ' eljárást, sok tanút hallgatott ki, ismertette a biró a leleplezés adatalt, a bizottságok jelentéseit, melyek mind terhelő körülményeket tártak a bíróság elé, /Folyt. köv./Sy.
