Magyar Országos Tudósító, 1938. június/2

1938-06-20 [183]

Szerkesztésért és kiadásért felelős: PERENCZY KÁROLY. 1, törvényszéki kiadás. Budapest, 1938, június .20. — AGYONLŐTTE FELESÉGE CSÁBÍTÓJÁT. . • • Újvári János nyomdai segédmunkás 1981 év folyamán megnősült es tiz esztendőn át zavartalan házaséletet élté Szorgalmas munkával és beosztott takarékossággal Sashalmon kis családi házat építettek, majd eladtak, hogy annak árán jóval nagyobb házat vegyenek Csöregen. Az ujabb házvetel ügyében összekülönböztek a házastársak úgyannyira, hogy megszüntettek az életközösséget is. Az asszony később elfogadta Gáfor József cipeszsegéd udvarlását s ez a viszony annyira kimélyült, hogy együvé költöztek. Újvárit ez a helyzet nagyon elkeserítette, de főként az bántotta, hogy kislányát Gáfor, sőt az édesanyja is üldözi, folyton gyötri. Újvári bánatában leitta magát. Kijózanodása után elhatározta, hogy szomorú életének véget vet, öngyilkos lesz. De ugyanakkor eltökélte azt is, hogy Gáfor Józsefet, családi életének megront óját; feleségének vadházastársát is agyonlövi és csak azután végez magával. Fegyvert vásárolt és kiment'Sashalomra, Ott fölkereste Gáfort a lakásán. Illedelmesen jóestét kivánt, de a következő pillanatban minden további szó nélkül sörétes botpuskajávai Gáfor fejére lőtt. Több sörét szemén keresztül megsértette Gáfor agyát; Hosszabb gyógykezelés és ismételt operáció sem segített a cipészsegéden, aki agyhüdést kapott és meghalt, A boncolásnál tizenhét söretet találtak a fejében. A gyilkos merénylet után Újvárit a felesége, a^kislánya és a'puB kalövés zajára elősiető szomszédok lefogták, elvették tőle a fegyvert, ezért nem lett öngyilkos. A pestvidéki kir. törvényszék szándékos emberölés büntette miatt vonta felelősségre Újvári Jánost és a lefolytatott bizonyítási eljárás után a cselekményért hatévi fegyházra Ítélte el. Fellebbezés folytán a budapesti kir. Ítélőtábla Kállay-tanácsa tárgyalta az ügyet, ahol Auer György dr, főügyészhelyettes és lfj. dr. Szilágyi Jenő védő felszólalása után megváltoztatta az elsőbiróság Ítéletét és Újvári büntetését ötévi fegyházra mérsékelte, /MOT/ G, A PLÉBÁNOSNÁL BEPANASZOLT FÉRJ VÁLóPÖRE, A feleség panasszal fordult a lelkészhez a férjétől elszenvedett sérelmek és bántalmazások miatt. A lelkész; hogy közbelépésének nagyobb nyomatéka legyen, a segédpüspökhöz fordult, oki levelet irt a férjnek, hogy jó ütra térítse, A ferj erre rágalmazásért beperelte a lelkészt, akit azonban a bíróság a feleség tanúvallomása alapján fölmentett a vád alól. Ezt követően a férj most már a felesége ellen. indított válópört és a legfontosabb válóok gyanánt azt hozta föl, hogy a felesége, noha a törvény szerint megtagadhatta volna a rágalmazás! perben a tanúvallomást, e jogával nem élt, hanem ellene

? tehát a férje ellen tett vallomást. A kúria Thébuez-tanácsa a férj valókeresetét elutasitotta. Az Ítélet indokolása szerint a feleség nem vétett férjének személyi jóhirneve ellen azzal, hogy" tanúbizonyságot tett és nem élt a vallomásmegtagadási jogával, mert en-» nek a jognak háttérbe kell szorulnia annál is inkább, mert a bűnvádi perrendtartás a házastárs személyes érzelmeire bizza, kiván-e házastársa ellen tanúskodni, vagy sem. A bíróság megállapítása szerint a feleségnek a panaszos levél megírásánál az volt a Célja, szándéka, hogy a megbontott családi élete felekezeti papjának a közbenjárása révén ujrá helyreálljon, A rágalmazás! perben pedig azért tett vallomást az asszony, hogy ezzel a lelkész szavahihetőségében rejlő erkölcsi értéket oltalmazza meg. Ilyen' körülmények között a válóper során az asszony rovására bontóokot a birósag fennforogni nem látott, ezért a férj alaptalan válókeresetét elutasította, /MOT/ G. —Of — — -