Magyar Országos Tudósító, 1938. június/2
1938-06-24 [183]
3. törvényszéki kiadás. Budapest, 1938. június 24. — EGYÉVI BÖRTÖNRE ÍTÉLTÉK AZ OKMÁNY HAMIS IT ó MÉHES OSZKÁR PIÁT, Méhes Oszkár, aki különféle okmányok hamisitása miatt már többször volt vádlott a bíróságok előtt, az egyik ügyből kifolyóan letartóztatásba került. Lakásén mstsadtak a hamisitáshoz szükséges felszerelések, klisék és" egyéb kellékek, amelyek fia, ifj. Méhes Oszkár birtokába'jutottak. A'í3á„ talember a kellékek felhasználás|.val okmányokat hamisított, cnyarok fámára,a kik iratok hiányában nem kaphattak útlevelet, a szükséges okmányokat elkészítette, hamis aláírásokkal, bélyegzőkkel látta el. Végül is kiderültek a bűnös manipulációk és ifj. Méhes Oszkárt is letartóztatták," A királyi ügyészség többreHdbell'közoklrathamisitás, okirathamisitás és csalás miatt emelt ellene vádat, de vádiratot adott ki bünsegédi bünrészesség miatt Lázár Marcell altiszt, Szálai Pálné artistanő, Weiszmann Ármin Árpád, Rideg István, özv, Adler Llpótné és Üzmics Mihály ügynökökkel szemben is. Vádlott volt az ügyben Szokol János szabómester, a ki azonban elmebeteg s így a biróság a vele kapcsolatos ügyet elkülönítette az alappertől. A vád szerint Szálai Pálné artistacsoportot akart külföldre vinni, de az egyik leány fiatalkorú volt és szülői beleegyezésre volt szüksége.. If^• Méhes Oszkár vállalta az okirat megszerzését, az aláírást azonban Szálai Pálné hamisitotta a vád szerint a beleegyezési iratra, A többi vádlott elősegítette a sorozatos okirathamisitásokat. Ifj. Méhes Oszkár és társai bűnügyében a büntet öt örvény szék vitéz Ottrubay-tanácsa ma tartott folytatólagos tárgyalást. Az okirathamisitó elsőrendű vádlott beismerő vallomást tett, egyrészt nyomorára hivatkozott, másrészt arra, hogy az apjától reá maradt bélyegzők és egyéb készülékek érlelték meg benne a gondolatot,-hogy ő is hamis itásokat követ el. A vádlott-társak valamennyien ártatlanságokat hangoztatták. Szalainé hivatkozott arra, hogy a fiatalkorú édesanyja beleegyezésével Irta nevét a nyilatkozatra. Sok tanút hallgatott ki a törvényszék, majd Lontai Ervin dr* királyi ügyész vádbeszéde és Weich Gyula dr*, Darányi Béla dr, S ze ntpétery Gyula dr. védők felszólalása után meghozta Ítéletét: ifj. Méhes Oszkárt ötrendbeli közokirathamisitás bűntettéért egyévi börtönre, Lázár Marcellt'és Üzmics Mihülyt,bünsegédi bünrészesség miatt hat-hathónapl börtönre, Weiszmann Ármin Árpádot négyhónapi fogházra, végül Adler LIpótnét ugyancsak bünsegédi bünrészességért kéthónapi fogházbüntetésre itólte. A többi vádlottat az ellene emelt vád és annak következményei alól felmentette. Az itélet nem jogerős.• /MOT/ Sy. — ZU HAJTÓ RENDÖRPÖTÖRZSŐRMESTER ÜGYE,.,^1. folytatás,/ állítottuk, az időközben odaérkezett rendőrőrszem segítségével, majd a taxi engem bevitt a Szent István kórházba, - Amikor ifj. Pongor László a lövéseit leadta, milyen távolságra lehetett öntől? - kérdezte az elnök. - Legfeljebb ötven-hatvan centiméternyire, hiszen csak a kerítés volt közöttünk és a merénylő a kerítés lécei közt lőtt ki reám,, - És ön miért nem használta a pisztolyát? - Eleinte még nem tudtam, hogy a betörőnél revolver van, abban a meggyőződésben voltam, hogy felhívásomra megadja magát. Később pedig már nem volt alk&lmam és módom a revolveremet használni, mert az egész eset pillanatok a]£tt játszódott le. En ót akartam eredeti le g mászni a kerítésen, de már erre sem volt időm, mert közben Pongor meglőtt. Különben is nehéz bundában nem volt könnyű dolog a palánkra felmásznom. - Miért nem vitt magával rendőrkutyát, ha ez a vidék annyira risszhirü? - Nincs ennek a környéknek olyan rosszhíre, - feleli^a rendőrfőtörzsőrmester - és én akkor kerékpáron mentem ki az ellenőrző körutamra, nem akartam a kutyát fárasztani, - A másik betörőt nem látta? - Nem, csak Szopek Gyulától hallottam, mindjárt az elején,hogy alighanem ketten vannak az udvarban elbújva. Bodó közben nyilván mér elmenekült, . - Meddig volt ön kórházi ápolás alatt? - Összesen hét hétig feküdtem, de ma is szolgálatképtelen vagyok és előreláthatólag ujabb műtétnek kell alávetnem magúmat.
