Magyar Országos Tudósító, 1938. június/1

1938-06-15 [182]

1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1938. június 15, A "NÉMA. FORRADALOM" A KURIA ELŐTT, . (

. . Kovács Imre ii»6 és hirlapiró ellen az ügyészség sajtó utján elkövetett izgatás büntette és nemzetgyalázás vétsége cimen bűnvádi eljárást indi* tott-j mert a, Néma forradalom'cimü könyvében a mezőgazdasággal foglalkozz alsóbb néposztályokat a kedvezőbb helyzetben lévő társadalmi osztályok, főként a földbirtokosok ellen gyűlöletre izgatta. A vád szerint Kovács Imre a könyvében olyan kitételeket is használt, amelyek alkalmasak arra hogy a magyar állam és magyar nemzet tekintélyét csorbitsá-^k, hitelét sértsék s ezzel a szerző a nemzetgyalázás vétségét követte el. A büntetőtörvényszék előtt megtartott főtárgyaláson a vádlott tagadta bűnösségét és védekezésének lényege az volt, hogy könyvének minden tényállítása megfelel a valóságnak. A biróság bűnösnek mondotta ki Kovács Imrét mint szerzőt kétrendbeli izgatás és ugyancsak kétrendbeli nemzetrágalmazás vétségében s ezért háromhónapi fogházra mint főbüntetéi re és politikai jogainak háromévi időtartamra való felfüggesztésére,min mellékbüntetésre Ítélte. Elrendelte a büntetőtörvényszék emallett a^Nénu forradalom cimü könyv elkobzását is. Fellebbezés folytán a budapesti ki: Ítélőtábla a vádlottnak háromhónapi fogházra szóló büntetését helybenhaj ta, de a mellékbüntetésként kiszabott hivatalvesztés, illetve a politik jogainak gyakorlatától való felfüggesztést a tábla mellőzte* A féllebbe él bíróságnak ezt az Ítéletét a vádhatóság megnyugvással tudomásul vett de Kovács Imre mint vádlott ós védője s

semmisseg\ panaszokat jelentettek be a bűnösség megállapítása miatt* ^/^rtJ^u^ y^v*^ A királyi kúria dr. Kv.aaiüwy Gyula elnöklete és dr, Szolnok Jen kúriai biró előadása mellett a mai napra tűzte ki a semmisségi panaszok tárgyalását, A koronaügyészség képviseletében dr. KáXe*=Sé*a kir. koron ügyeszfeatHi****- jelent meg a tárgyaláson, a vádlott védelmét pedig dr. Sulyok Dezső országgyűlési képviselő látja el. /Folyt,köv,/ G. — A HÁZTULAJDONOS TATAROZÁSI KÖTELESSÉGE. Guttmann Lipót, mint a Központi Tejcsarnok r.t, pénzbeszedője tavaly ta vasszal a Szvetenai-utca lo. számú házban lévő füszerkereskedésben járt Dolgának végeztével, amint kilépett a füszerüzlet ajtaján, a káz másódi] emeletéről fejére hullott egy nagy tömeg vakolat, amelytől megsérült, aj rázkódást szenvedett, Guttmann lipót pénzbeszedő kártérítési pert inait' Steiner Izidor háztulajdonns ellen, akitől 6oo pengő tőkét ós ezenfelül havi hetven pengő baleseti járadékot követelt, A háztulajdonos a kereseelutasítását kérte, mert a vakolat'lehullását nem a fenntartás hiányoss; ga okozta de egyébként is tagadta, hogy a felperes komolyabb sérülést szenvedett volna, Dr, Zoltán Emil kir, törvényszéki biró előtt lefolytatott biaonyit ás adatai azt igazolták, hogy a háztulajdonos a felperes b esete után néhány hónap múlva tataroztatta a házát, amely meglehetősen i hanyagolt állapotban volt és a homlokzatról állandóan hullott a vakolat A törvényszók ennélfogva megállapította az alperes kártéritési kötelezeségét, mert mint háztulajdonos nem kellő Időben tataroztatta a házát és igy a felperes balesetét a fenntartás hiányossága okozta. De bizonyításrendelt él a bíróság a felperes sérülésére vonatkozóan Is s ennek során kiderült, hogy agyrázkódása csak kismértékű lehetett és gyógykezelése,! letve munkaképtelensége rövidebb ideig tartott. Epp ezért a törvényszék arra kötelezte a háztulajdonost, hogy a baleset miatt kártérítésül 176 pengőt fizessen a felperesnek, térítse meg részben a felmerült perköltsi geket és az orvos szakért 51 dijakat, /MOT/ G, - /*) ORSZÁGOS LEVÉLTÁR