Magyar Országos Tudósító, 1938. május/2
1938-05-17 [181]
BTJDAY BARNA SÍREMLÉKÉNEK FELAVATÁSA. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a mult év őszén orszá os gyűjtést indított nagynevű néhai főszerkesztő-igazgatója, Buday Barna kerepesi temetőben levő sírjának művészi síremlékkel való megjelölése céljából. Az emlékmű, amelyet Horvay János szobrászművész készített, elkészült és a magyar gazdatársadalom aranytollú Írójának síremlékét kedden délelőtt avatták fel kegyeletes ünnepség keretében. Az avatóünnepségen rósztvett gróf Somssioh László, felsőházi tag, az OMGE igazgatója, dr, Péchy Tibor osztályfőnök, r földművelésügyi minisztérium képviseletében? Balogh Elemér felsőházi tag, gróf Teleki Mihály, Schnndl Károly, dr. Wünscher Frigyes, Wekerle Sándor, Mayer Károly, Czettler Jenő, gróf Hunyady Imre, Törley Bálint, Baross Endre, dr. Máthé Imre, Kos Mihály, Serbán Iván s Mutschenbaoher Emil felsőházi tag, OMGE Igazgató vezetésével az OMGE egész tisztikara, valamint a Köztelek szerkesztősége Rothmeyer Imrével az élén. Ugyancsal< teljes számban ott voltak a cseléd tagjai. Féltízkor gróf Somssich László állott a. művészi síremlék elé s mondta el a következő avatóbeszédet. - Másfél éve Immár, hogy Buday Barna eltávozott végleg körünkből s kihullott a toll annak a férfinak a kezéből, aki azt mesterileg s meleg szertettel kezelte azok érdekében, akikhez egész lénye, élete folyamán oda forrott. - Most ismét megjelenünk mulö porainál, midőn a hála és a kegyelet tanújelét adjuk azáltal, hogy a földmüvelésügy1 minisztérium, az összes mezőgazdasági testűletek és szövetkezetek, barátai és tisztelői s az egész magyar gazdatársadalom hozzájárulásával ezen díszes síremléket emeltük, - Az emlékmüvet alkotó művész tényleg mesterlleg ábrázolta Buday eszményét, midőn a. magyar rögöt mindinkább emelve jelképesen a földet az éggel törekedett összekötni, - Buday Barna is még azon kevesek közül való volt, aki nagy gazda vezérünk gróf Károlyi Sándor környezetében kezdte pályafutását, ezen légkörben szívta magába a föld és annak népe iránti szeretetet és rajongást. Benne két egyéniség gyönyörű összhangban egyesült, A szerény, minden feltűnési; kerülő, saját énjét háttérbe szorító nyájas ember, meafért benne a kemény harcossal, akinek a tolla szikrázott, ha védelmére kelt egy igaz ügynek, amely oly irányba terelődött : , amely sértette az igazság és tisztesség érzetét. Annak ellenére, hogy foglalkozásánál fogva mindig városban élt, olyan érzéke volt a föld iránt, mintha állandóan künn szívta volna magába a föld illatából eredő varázst, amelyet ssak mi érzünk, akik azt érzékelni tudjuk, mert ebből származik mindaz a szeretet és szociális érzék, amellyel'azok iránt viseltetünk, akik azt kezükkel művelik. Ennek a;.nagy harmóniának a fenntartására és fejlesztésére irányult Buday barátunk egész életcélja s ezt a harmóniát senki sem tndta úgy papírra vetni, mint ő, aki az emberekben mindig csak a belső értéket nézte és sohasem azt e külső mezt, amelyben azok a közélet porondján megjelentek. Tárgyilagos érzéke éppúgy magáévá tudta tenni a kis földnélküli zsellér és mezőgazdasági munkás életérdekét, mint a nagybirtok egyetemleges fontossággal biró ügyeit, nem látott Itt ellentéteket, de igen sok olyan vonatkozást vitt tolla a nyilvánosság elé, amely kimutatta a birtok szociális feladatait s ezzel éppen kiegyenlítő, áthidaló munkát végzett, azokkal szemben, akik ezen különböző kategóriákat és foglalkozási ágakat minduntalan egymás ellen állítják sorompóba, A mezőgazdasági szakoktatás Ügye szívügye volt egyúttal s itt is a kisebb ex iszteno iákat a magasabb szakképzettség elnyerhető se által akarta egy jobb gazdasági boldogulás útjára vezetnie - Végül meg kell emlékeznem a Köztelek-lap szerkesztésénél lefolytatott felbecsülhetetlen munkásságáról,, Itt volt igazán elemében, ez volt az ő főműhelye, ebben találta meg az állandó érintkezést a gazdákkal, akik szinte türelmetlenül várták kedvenc lapjukban hetenként az ő szózatát* Most látjuk igazán,menny3re hiányzik ő nekünk, midőn a birtokpolitika! kérdések taglalásánál tárgyilagos, teljesen elfogulatlan s nem politikai babérokat és sikereket, túlzásokkal elérni akaró •agráráréra a legnagyobb szükségünk lenne, Buday Barna barátunk itt hqgytál bennünket a legnagyobb szükségben? /Folyt•köv„/