Magyar Országos Tudósító, 1938. május/1

1938-05-10 [180]

PESTVÁRMEGYE /Pestvármegye közgyűlése* F o lytatá s«l./ Ezeknek á feladutoknak a megoldása azonban nem csoportok,vagy sza_ badcsapatok feladata, s ne vigye a magyart senkise bolond tervekbe, hanem készüljön fel az egész nemzet egy emberként ajlegbátrsb b tettekre. A nemzeti ereket, hogy külső céljainkat elérhessük- egy belső revizió ' utján a maximumra kell felfokozni. Ez az ősi megye,az ország megyéje mindig példaadó volt az egész nemzet szárnám , megőrizte a tradíciókat, ápolta a multat , művelte a jeleit és megbecsülést adott a legnagyobb élő nagyságoknak, Indítványozom tehát, hogy Pestvármegye festesse meg 1 vitéz nagybányai Horthy Miklós arcképét és helyezze el ebben a történelmi levegőjű teremben a legelső magyar ember képmását* Mindkét indítványt egyhangúlag macáévá tette a közgyűlés, majd a különböző választások megejtésére került a sor« /folyta köv„/ FŐVÁROS —A FŐVÁROS PÉNZÜGYI SZAKBIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE, A főváros pénzügyi szakbizottsága dr. Karafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester elnöklésével kedden délelőtt ülést tartott. A főpolgármester indítványára a tárgysorozat első három pontját, nevezetesen a székesfőváros

f a BSZKRT és a Budapesti Kisipari Hit; lintézet zárszámadásait t bizottság összevonta és együtt tárgyalja. Az első felszólaló Harrer Ferenc elismerését fejezte ki azért, hogy az idér a zárszámadást kellő időben terjesztették be ugy

?

hogy azt alapos tanulmány tárgyává lehetett tenni, Ezután részletesen biralta a zárszámadást, megállapítván azt, hogy a hiány tulajdánképpen ötmillióról nyolc és félmillió pengőre emelkedett. A maga részéről helyesnek tartja, hogy a főváros gazdálkodását mind szorosabbra fogják. ... fővárossal szemben n^gy hátralékok állnak fenn s ezeknek intenzív behajtását kivánia. Ezután az üzemeknél az értékcsökkenési leírásokról és a főváros háztartásában szüksége- öaszegek beszolgálatásáról beszélt, amivel kapcsolatban megállapítja, hogy amikor a főváros háztartásának egyensúlyba hozásáról és tartásáról volt szó, az üzemek vagyonváltságát nem vették tekintetbe. Fél, hogy ez -< főváros háztartását meg fogja zavarni. A három zárszámadást egyébként elfogadja. bzőke Gyula a gazdasági helyzet romlásáról beszélt. Ennek ellenére feltétlenül kívánatosnak tartja, hogy a tisztviselőknek jobb anyagi helyzetet teremtsenek, mert csak igy tudják elvégezni megfelelően hivatali munkájukat. Felszólalása további folyamán még kifogásolja, hogy a külföldről több mint egymillió pengő értékű szerszámokat hoztak be Magyarországra, A zárszámadásokat a maga részéről szintén elfogadta, Bunóczy László a költségvetést bírálva, nem tart,ja helyesnek, hogy bizonyos összegeket, amelyeket a főváros költségvetés ébe kiadási tételként előirányzott, nem használták fel, Ettől eltekintve a zárszámadás a helyes pénzügyi gazdálkodást mutatja. Ezután a fővárosnak az állammal történt pénzügyi megállapodásával foglalkozik, amelyről megállapítja, hogy nem válik a város előnyére s attól tart, hogy az állam a jövőben sem fogja a fővárossal szemben beállott fizetési kötelezettségeit teljesíteni. Nézete szerint a főváros közönsége rendkívüli nagy öss ze ggel tartozik a fővárosnak adók és illetékek vimén, aminek behajtásáról gondoskodni kell. viszont megnyugvást kelt a főváros általános vagyoni helyzete. Megemliti, hogy hátralékként szerepel 90,000 pengőnyi tandij, ami arra mutat, hogy az életben lévő tandíjszabályzat nem megfelelő, mert a főváros közönségének egy nagyrésze annak nem tud eleget tenni. A Kisipari Hitelintézet zárszámadásával foglalkozbán szükségesnek tartja az intézet hitelI keretének kibpvitéséto Felszólalását annak megállapításával fejezd be, I hogy a főváros adázasi rendszere beteg és minthogy a zárszámadás ehhez a 4i rendszerhez fűződik, a zárszámadást nem fogadja el

0 W\' /Folyt.köv./