Magyar Országos Tudósító, 1938. április/2
1938-04-21 [179]
1. törvényszéki ki&dás, Budapest, 1938, április 81, ---A, PERJ 3ZAMABASI PERE A FELESÉGE ELLEN, Várad! Lajos volt kávéház-tulajdonost a bíróság még 1928 év folyamán jogerősen gondnokság alá helyezte és gondnokául feleségét Várad! Lajosnét rendelte ki, Tis esztendőn keresztül volt Váradi Lajos gondnokság alatt s ekkor a bíróság megszüntette a gondnokságot és Váradinét gondnoki tiszte alól felmentette. Est követően Váradi Lajos a budapesti kir, törvényszék előtt pert indított & felesége, mint volt gondnoka ellen. Keresetében előadta a felperes, hogy a felesége különböző vevőktől felvett ötvenezer pengőt, de essél as összeggel soha el nem számolt, de ezenfelül gondnokoskodaso alatt a férj érdekei ellen egy olyan birói egyességet kötött," amellyel négyszázezer pengős kárt okozott neki, Váradi tehát összesen 45o,ooo pengős kártérítési pert indított a felesége ellen, A per folyamé alatt az alperes az 5o,ooo pengő elszámolása tekintetében azt a védekezést terjesztette a bíróság elé, hogy ebből az öszszegből tartotta és iskoláztatta a gyermekeit és most már utólagoson a kiadásokat részletezni nem tudja. Bejelentette, hogy nyugtákkal nem rendelkezik, ma már, másfél évtized után az egyes kia-Hási tételekre lehetetlenség visszaemlékezni. Védekezése további során előadta ae alpereanő azt is, hogy egy peres ügyből kifolyóan csakugyan kézhezvett 5oo millió koronát, azonban ezt az összeget a férje, aki már abban az időben gondnokság alatt volt, erőszakkal magához vette és a pénzt Jóformán szétszórta t De ebből az összegből alapította a Kairó kávéházat és boldog-boldogtalan* nak kölosönöket adott. Berendezett egy játékkaszinót is s ennek révén ugyancsak tekintélyes összeg úszott el. Ebben az ügyben a budapesti kir. törvényszék a felperest keresetével elutasította, aki azonban fellebbezéssel élt. A budapesti kir. Ítélőtábla megváltoztatta az elsöbir°ság Ítéletét és az alperes számadási kötelezettségét megállapította. A férj itt már a 4oo,ooo pengős követelésétől jogainak fenntartása mellett elállott és csupán az őo.ooo pengős számadásra vonatkozó igényét tartotta fenn. A bizonyítási eljárás aJ&tai alapján a kir. Ítélőtábla arra kötelezte az alperest, hogy férjének fizessen végrehajtás terhe mellett 195oo pengő tőkét és a felmerült perköltségeket. Az Ítélet indokolása szerint nem fogadható el a gondnoknak az a védekezése, hogy a gondnokolt erőszakkal elszedte tőle a pénzt, mert jogában, sőt kötelezettségében is állott, hogy megfelelő hivatalos közegek igénybevétele mellett megakadályozza az egyébként cselekvőképességgel nem bíró felperes önálló tevékenységét. A tábla az alperes javára írt a tízesztendős gondnokság időtartama alatt havi 2oo pengőket azon az alapon, hogy ezt a gondnok a család fenntartására fordíthassa. Ezen ösaszeg betudása mellett maradt elszámolatlanul 195oo pengő, amelyet a tábla a férj javéra megítélt. /MOT/ G. **«. A HAZMESTERLAKÁS TERMÉSZETBENI ILLETMÉNY. A házmesternek állását felmondta a háztulajdonos. A felmondási idő letelte után beszüntette a házmesteri teendőket, de a házmesterl lakást nem hagyta el, mert szerinte a háztulajdonosnak lakfelmondást is érvénye* sitenl kellett volna. A háztulajdonos keresete alapján kimondotta a budapesti kir, törvényszék Sémessy-fanáosa, fcegy lokfelmondás szükségtelen, mert a házf^sterlakés természetbeni illetmény és a munkaadó nem köteles szolgálatában megtűrni azt* akivel szemben bizalmatlan. Fokozottabb mértékben áll ez a házfelügyelőre, aki közrendészeti jellegű tevékenysége t is végez* Ez alapon a házmestert kilakoltatták a házmesteri lakásból. /MOT/ 0.
