Magyar Országos Tudósító, 1938. március/2

1938-03-30 [177]

FERENCZY KAROLY. 1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1938, március 3o. ÉRDEKES MARASZTALÓ ÍTÉLET AZ INGATLANBANK ELLEN A RÁKÓCZI-UTI HAZBEOMLAS MIATT. Emlékezetes, hogy 1936 július hó végén a Rákóczi-ut 73. szám alatti nagy bérház egyik része összeomlott. E nagyarányú szerencsétlenség nyomán égés sereg kártérítési igényt támasztottak a Magyar Általános Ingatlan Bank r.t,, mint a Rákóczi-uti ház tulajdonosa ellen, azonban a bank a károsultak legnagyobb részével egyezségi uton rendezte a kárigényeket. Károsultként föllépett a benkkal szemben Zinhober Jenő ingatlanközvetítő is, aki a szób&nforgó ház egyik lakásában mint albérlő lakott. Az Ő albérleti szobája a ház összeomlásakor nem szakadt le, de az abból nyiló közvetlen szomszédos szoba beszakadt, ugy hogy az albérleti helyiség is hasznavehetetlenné vált és Zinhober ingóságai elpusztultak. Ez alapon 94oo pengő tőke és járulékai iránt kártérítési pert indított, mert a bank ezt a követelést nem volt hajlandó perenkivül rendezni. Az Ingatlanbank álláspontja ugyanis az volt, hogy mint ház ulajdonos az albérlővel nem állott jogviszonyban és a főbérlóvel kiegyezett és ez az egyezség végeredményben rendezte automatikusan az albérlő kárigényét is. Dr. Csaba Ágoston kir. törvényszéki biró előtt megtartott tárgyaláson a felperes előadta és Igazolta is, hogy az összeomlást megelőzőleg a Rákóczi-uti ház falain repedések mutatkoztak s ennek ellenére a háztulajdonos a ház kiürítése iránt nem intézkedett. A bizonyítási eljárás adatt.1 alapján a törvényszék most közbenszóló Ítéletet hozott, amelylyel az albérlő kártérítési keresetének jogalapját megállapította. Az Ítélet indokolása kiemeli, hogy az alperes olyan részvénytársaság, amelynek már a cégszövegéből is kitűnik, hogy ingatlanokkal üzletszerűen foglalkozik, tehát az alperest a rendes kereskedő gondossága terheli, amely még fokozottabb, mint az általános magánjogi felelősség, A banknak a káresettel kapcsolatos magatartását és felelősségét tehát szigorúan kell elbírálni, A tényállás szerint a ház beomlását falrepedések előzték meg, tehát olyan jelenségek, amelyek fokozott gondosság mellett körültekintő intézkedést igényeltek. Vitán felül áll, hogy a bank a ház ideiglenes kiürítése iránt nem intézkedett. Igaz, hogy az alperes szakértői véleményt kért ki, amely szerint a házat veszély nem fenyegette s ezért mellőzte a lakók kiköltöztetését. Ilyen előzmények után - mondja a törvényszék Ítélete - ha az alperest büntetőjogi felelősség esetleg talán nem is terheli, aminek az elbírálása egyébként sem tartozik a polgári bíróság hatáskörébe, a magánjogi felelősséget az alperes utólag sikeresen el nem háríthatja. Kétségtelen, hogy a felperes mint albérlő is károsodott a ház beomlá.sa folytán annál is inkább, mert a szobáját eg;/ időn át meg nem közelíthette, mert az veszélyes és tilos is volt. Az is kétségtelen, hogy a felperes kárát nem a főbérlő okozta, tehát nem is a főbérlő tartozik vele szemben felelősséggel, hanem az alperes, mint háztulajdonos, A törvényszék megítélése szerint tehát a felperesnek kártérítésre Irányuló l-eresete, illetve annak jogalapja elvileg fennáll s ezért az alperes kártérítési kötelezettségét meg kellett állapitani. Ha a törvényszéknek ez a közbenszóló Ítélete jogerőssé válik, akkor foglalkozik a bíróság a fölmerült kár összegszerű megállapításával. /MOT/ G-,