Magyar Országos Tudósító, 1938. március/2
1938-03-24 [177]
1, törvényszéki kiadás. Budapest, 1938. március 24. FRISCHMÁN ELEK ÉS FELESÉGÉNEK BÜNPÓRE A KIR. ÍTÉLŐTÁBLA ELŐTT. A bul apesti kir. Ítélőtábla dr. Zachár István tanácselnök vezetésével és dr. Lányi János táblabíró előadása mellett ma kezdte meg annak a monstre bünpörnek a fellebbviteli főtárgyalását, amelynek Frischmán Elek részvénytársasági igazgató és a felesége a vádlottjai, A büntetőtörvényszék mint első birói fórum két héten át tartó és izgalmakban bővelkedő főtárgyaláson foglalkozott ezzel a bünpörrel, amelyben az 1928 év nyarán elhunyt dúsgazdag Deutsch Gusztáv kereskedő leszármazottjai, illetve jogutódai álltak egvmással szemben, Az egyik örökös Rohony Jánosné a hagyatékból járó örökrészét eladta Frischmán Eleknek 3oo.ooo pengőért még olyan időben, amikor a járandóság mennyisége még nem volt megállapítva. Rohonyné ennek folytán lemondott a saját ' örökösödési igényéről és a Frischmann által fizetett 3oo,ooo pengő ellenében minden jogigényét a hagyatékkal kapcsolatban Frischmán Elekre env gedményezte. Ezt követően Frischmán harcot indított a többi érdekelt Örökös ellen és Rohonyné örökrésze fejében 715.ooo pengőt vett föl. Néhsi Deutsch Gu Sz táv özvegye és a fia, Duklai Tibor az örökösödési eljárás lebonyolítása után bűnvádi följelentést tettek Frischmán Elek ellen, akit a" nyomozási eljárás után a királyi ügyészség négyrendbeli csalás büntette, továbbá folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés és sikkasztás büntette cimén vádolt meg. A vádlottak padjára került Frischmán felesége ls, mint bünsegédi bűnrészes. Tavaly június 14-én hirdette ki a büntet őtörvényszék Szemáktanácsa az elsőbiróság Ítéletét, amely ugy *ri SC hmán Eleket, mint a feleségét is valamennyi vád alól fölmentette. Az Ítélet indokolása leszögezi, hogy törvényeink szerint hagyatéki igényét bárki átruházhatja és az engedményezés folytán nem terheli felelősség az engedményest akkor, ha az örökség megvásárlása révén haszonhoz jut és azt jogosan tarthatja meg a maga számára. Frischmán Elek határozatlan állagú hagyatékot vásárolt meg s ezzel az ügylettel nem ejtette tévedésbe sem Rohonynét^ sem pedig a hagyatéki ügyben a többi érdekeltet. Ha az örökség megvásárlásával Frischmán a kockázat terheit magára vette, akkor ennek a kockázatnak a haszna is megilleti őt. Megállapította a törvényszék, hogy amikor Frischmán 3oo,ooo pengőért megvásárolta Rohonyné örökrészét, akkor a perbeli adatok szerint őt e vétel lebonyolításánál semmiféle kárositási célzat nem vezette. A per adatai azt mutatják, hogy Rohonyné idegen s^egitség nélkül nem remélhette, hogy hagyatéki járandóságát megkaphatja és Rohonyné volt az, aki ajánlatot tett Erischmánnak a vérható örökrész eladáséra, illetve megvételére. A vádlott cselekménye tehát a tévedésbeejtés jogi fogalmát nem meriti ki. A hűtlen kezelés vádját sem találta beigazoltnaka bíróság, amelyet amiatt emeltek Frischmán Elek ellen, mert R ohony Jánosné 2oo.ooo pengőt adott kölcsön Frischmán vállalatának, a Vaskályha részvénytársaságnak. A törvényszék megítélése szerint a vádlott nem kezelt idegen vagyont, hanem szabályszerű kölcsönügyletet bonyolított le, A fölmentő Ítélet ellen a királyi ügyészség és 'a pótmagánvádló is fellebbezést jelentettek be s ezen perorvoslat folytán került az ügy a mai napon fellebbviteli főtárgyalásra, Dr, Lányi János táblabíró mint előadó részletesen ismertette az elsőbiróság bizonyítási anyagát, majd felolvasták a büntetőtörvényszék igen terjedelmes és részletes Ítéletét. /Folyt .köv./ G,
