Magyar Országos Tudósító, 1938. március/1

1938-03-07 [176]

4. torvenyszeKi Kiaaas, nuaate st, iwi ma.i-uj.uo <. zu MARTON BÉLA /2.folytatás./ t . " A véd8 bevezetőül jellemezte vitéz Marton Béla személyiseget, aki a Gömbös-kormány idején a Nemzeti Egység Pártjának nagyhatalmú ügyvczető-f Sít it kára volt, tekintélyes országgyűlési képviseld, 'annak az érának legismertebb exponense s a.pártvezér hatalmának valóságos vetülete" volt, akire mindenki "bámulattal vagy félelemmel" tekintett föl. Ezzel a prominens férfiúval szállt szembe Gál Imre - hangoztatta a védő aki viszont vetülete,volt az újságírói élethivatásnak, amely pályán sebeket osztanak és sebeket kapnak, Gál Lmre kimer ószkedett a köz elet lö- vészárkába, sokezer cikket irt életében, de kittartja számon sikereit, ki tartja számon, ha használt a közélet tlsztaságánsk. A küzdelemben néhányszor alulmaradt s ezért most mint büntetett előéletű egyén áll a bíróság olőtt. Újságírói tisztességét legjobban az bizonyltja, hogy földhözragadt szegény ember maradt. A védő ezután terjedelmesen ismertette az inkriminált újságcikkek megszületésének előzményeit s cikkeiben lényegileg sem többet, sem kövesebbet nem irt, mint azt, hogy "Marton Béla teJügyletelt nem tartja méltóaknak egy közéleti férfiúhoz." A vádlott a törvényszék olőtt szigorú disztinkcióval találta magát szemközt: a biróság a bizonyítás megengedése tekintetében éles különbséget vont Marton Béla személye és tejgazdasági üzeme között. Nem vitás - hangoztatta a védő - hogy Marton Bela, mint képviselő és a kormányzópárt nagyhatalmú főtitkára sokkal könnyebben szerezhetett engedélyt, jogokat es kedvezményeket a tejgazdasági üzeme részére, mint valamely közönséges polgár. Marton Béla mint főmagánvád10 azt hangoztatta, hogy nem ért rá a tejgazdaság ügyeivel foglalkozni s Így az alantas közegek esetleges vissza élése ir"őlía cikkek megjelenése ^ •• előtt nem völt tudomása. Amikor Tisza Istvánt, mint a Magyar Bank elnökét meg támadták, nem védekezett azzal, hogy nem, ért rá a bank ügyeivel foglalkozni, haneti ellenkezőleg a nyilvánosság előtt kijelentette: ha a -bank alkalmazottaira visszaélés bizonyul, mint bankelnök természetszerűleg nyomban levonja a konzekvenciákat. Tisza Istvánt - nézetem szerint mindenki elfogadhatja a közéleti tisztesség példaképéül. A védő azután arra utasít, hogy az összeférhetetlenségi zsürl csupán Marton Béla önbe jelentésével foglalkozott és a z.süri közjogi jellegű határozata nem kötheti a független biróságot. A védő szerint a képviselői összeférhetetlenség már a szerződés megkötésével bekövetkezett e teljességgel közömbös az, hogy a tejkvantumot később nem vitéz Marton Béla, hanem az általa összehozott kft. szállította le . A te jkontingens felemelésére egyébként - a védő szerint - a f.öldmivelésügyi minisztérium nem volt jogosult. Hogy Marton Béla, saját állitása szerint ebben az ügyben az egyik földmivelésügvi miniszteri tanácsosnál sürgetőleg eljárt, ez már magában véve is összeférhetetlen. Tény, hogy a vádlott'egyes tényállításai nem nyertek bizonyítást, de ez főleg annak tudható be, mert a bizonyítás aránylag szük térre korlátoztatott. Állítom, hogy Gál Imre teljes jóhiszeműséggel járt el és cikkei anyagát a köteles uj ságiról gondossággal gyűjtötte öszsze, illetve rostálta meg; ezért felmentését kérem, /Ky,/ A .védőbeszéd elhamgzása után Huszourazky Lajos dr, reflektált az elmondottakra és többek .között a következőket mondotta: - Amikor" Marton Béla megtudta, hogy milyen vádak hangzottak el a ' g azdasága ellen, lemondott a gazdaság további vezetéséről és azt bérbe adta, lemondott továbbá az iparengedélyről is és utasított engem, hogy ha b'árkit sérelem ért, tegyek intézkedéseket. Én ezeket az intézkedésekot ' meg is tettem. En vizsgáltam, hogy Marton Béla;., kellő gondossággal' járt-e el. Határozottan állítom, elkövetett mindent, gondossággal járt el,mert okleveles vajmestert és érettségizett üzletvezetőt alkalmazott. Egy ötszáz holdas gazdaság ennél'többet nem bir el. Ezenfelül még ellenőrt is tartott. Amikor rájöttek, hogy visszaélések történnek az ellenőre maga járt el, feljelentést tett s wagül mikor megtudta, hogy a visszaélésieket maga Steinoch Ferenc az üzletvezető követte el, azt elbocsátotta és feljelentette. Marton Béla elment addig a határig, amig egy lelkiismeretes omber olmehet. Párkány Frigyes viszontválasza után Gál Imre az utolsó szó ioeán többek közt Így szólt: - Kötelességemnek tartom hangoztatni: minden soromat a maximális újságírói lelkiismeretességgel irtam és személyi indulat engem nem veze* tett. Kérem a f ölme ntésomét, /Folyt,köv./ P, A bíróság tagjai ezután Ítélethozatalra'vonultak vissza, /Folyt.köv./ P. AC\