Magyar Országos Tudósító, 1938. március/1
1938-03-07 [176]
—-ZU MARTON BELA.../3. folytatás./ Másfél órás tanácskozás után vonult be a tárgyalóterembe az Ítélkező tanács és hirdette ki Szemák Jenő dr,, a büntetőtörvény szék másodelnöke az Ítéletet, A törvényszék bűnösnek mondotta ki Gál Imrét tizenkét rendbeli sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségéoen és ezért őt háromhónapi fogházbüntetésre itélte, egyben kötelezte, hogy'a fömagánvádló képviselőjének looo pengő bűnügyi költséget fizessen meg, /P/. Az Ítélet terjedelmes indokolása megállapította, hogy Gál Imre a főmagánvádló ellen az Esti Kurir 1936 február és ' április hónapök közt megjelent számaiban, Összesen tizenkét alkalommal hirlapi támadást intézett, A sajtóközlemények lényege arra utalt, hogy vitéz Marton Béla főmagánvádló képviselői állására, közéleti tisztességére méltatlan, mert mint egy tejüzem tulajdonosa a kistermelőktől olcsón összevásárolt tej forgalombahozatalával magának busás üzleti hasznot, meg nem engedett vagyoni előnyöket biztosított. A vádlott bűnösségét nem ismerte el és a közérdek védelme cimén kérte a valóság bizonyításának elrendelését, A törvényszék e kérelemnek helytadott, mert valóban közérdek az, hogy valamely törvényhozónak magántevékenysége az erkölcsi követelményekkel egyező legyen; elrendelte a bizonyítást a törvényszék másrészt amiatt is írerfc azt a főmagánvádló is indítványozta. Minthogy azonban a vádlott a súlyos erkölcsi kifogás tárgyává csupán a főmagánvádló személyét és személyes ténykedéseit tette, ezért a törvényszék a bizonyításra alkalmatlanoknak tekintette azokat a bizonyító eszközöket, amelyekkel a vádlott a tejüzem egyes alkalmazottainak magatartását s esetleges visszaéléseit kívánta bizonyítás tárgyává t enni s ugyanakkor meg sem kísérelte annak bizonyítását, mintha a főmagánvádló alkalmazottai ténykedéseivel azonosságot vállalt volna, vagy pláne azokat helyeselte volna. Nem lehetett bizonyítási eljárás tárgya az a tényállítás, hogy a főmagánvádló esetleg bizonyos járulékhátralékokkal a kincstárnak adósa volt, mert ezeknek behajtása felett az államkincstár diszponál és az ilyen hátralékok fennállásának puszta ténye még nem jelenti az államérdek veszélyeztetettségét, -innál kevéábé érinti a főmagánvádló erkölcsi reputációját, A törvényszék tényként állapította meg a bizonyításra került anyag alapján, hogy a főmagánvádló Dánoson nem a saját, hanem apósa birtokán gazdálkodott, a tejüzem felett felesége diszponált,uki azt önállóan adta bérbe. Nem nyert bizonyítást, hogy a főmagánvádló a tejüzemi koncessziókat, a szükséges engedélyeket politikai b efolyasává 1 szerezte meg, A vád tárgyává tett újságcikkek szerint vitéz Marton Béla képviselői befolyásával eljárt a földmüve lésügyi minisztériumban, felemeltette a tejkontingenst, állítólagos hamis jelentésekkel megtévesztette az Országos Tejgazdesági Bizottságot és hogy ellene sorozatos panaszok, feljelentések tétettek. Mindezek a tényállítások teljességgel valótlanoknak bizonyultak, A törvényszék Kállay Miklós ny, földmüve lésügyi miniszter, Hoyos Miksa gróf, Haller Alfréd gróf, valamint a beszerzett földművelésügyi minisztériumi iratok tanúsága alapján tényként állapítottam eg, hogy a főmagánvádló az engedélyokiratot a feltételek szigorú betartása mellett kapta meg, ellene, illetve tejüzeme ellen soha senki részéről jogos kifogást vagy panaszt nem emeltek; a tejkontingens felemélése senkinek a jogos érdekét nem sértette; a f Őmagánvádlóval szemben ha tósága, intézkedéseket soha nem foganatosítótcak, eljárás ellene nem folyt. Éppen ugy telj ességgel valótlannak bizonyult az az állítás is, mintha a főmagánvádló a kistermelőket megkárosította volna, busás haszonra dolgozott volna és az összevásárolt tej árával több esetben adós maradt volna, A monori főszolgabírói hivataltól beszerzett hivatalos i rátok, valamint az erre nézve mBő na llg a *ott tanúvallomások bizonysága szerint a főmagánvádlónak a tej összevásárlására, forgalombohozt, tálára szabályszerű engedélye volt, egyetlen termelőnek sem maradt adósa és üzleti hrszna az előirt mértéket nem haladta meg. Igazolást nyert, hogy a főmagánvádló a kistermelők érdekeit m.ndenkor előmozdítani törekedett, sőt azt elő is mozdította. Valótlannak bizonyult az i nkriminált ujságközleményei nek az az állítása, hogy a főmagánvádló közszállitásai a közéleti erkölccsel,vagy a kópvd.3e?xcéggel összeférhetetlenek, A képviselőház összeférhetetlenségi bizottsága, amely ennek elbírálására egyedül jogosított tényező, ezt meg nem állapította. /Folyt .köv,/ Ky,
