Magyar Országos Tudósító, 1938. március/1

1938-03-09 [176]

— ÉRDEKES JOGVITA A Na TITOKTARTASI KÉPESSEGÉRŐL. Borús Eszter 1919 év nyarán, még a proletárdiktatúra alatt férjhezment Biró Alberthez. A román'megszállás aiatt Borús Esztert, az oláhok elfogták, Konstanzába vitték, de innen Bulgáriába szökött s egy esztendő eltelte után visszatért Budapestre. Itt már mint hajadon jelentette be magát, mert férjével, Biró Alberttel szakított. Később megismerkedett Horváth Lajos József nevü házmesterrel, akivel közel harmadfél esztendőn át közös háztartásban élté Az asszony unszolására Horváth Lajos József feleségül vette Borús Esztert. Később kitudódott, hogy Borús Eszter és Biró Albert között kötött házasság még fennáll s ezért kettősházasság vétsége miatt a székesfehérvári törvényszék előtt bűnügyi eljárás indult meg ugy Borús Eszter, mint Horváth Lajos József ellen. "A főtárgyaláson Borús Eszter terhelő vallomást tett második férje ellen, mert kijelentette, hogy ez tudott az első házasságáról, de ugy nyilatkozott, hogy a vörösök előtt kötött házasság úgyis érvénytelen és ezért lépett újra házasságra a vádlót t-t ársavai. A törvényszék Borús Esztért háromhó'napi, Horváth Laj os Józsefet pedig egyhónapi fogházra Ítélte el kettősházasság vétsége miatt. A nő megnyugvással tudomásul vette az Ítéletet, az jogerőssé vált és azóta le is ülte a hárömhónapos fogházbüntetését, Horváth azonban fel1 ebbezéssel élt és ma tárgyalta ügyét a budapesti kir, Ítélőtábla dr, Kesserü Lajos tanácselnök vezetésével. Érdekes, hogy Horváth Lajos József védelmére nőt, Ungár Margit dr. ügyvédnőt kérte fel.'Dr. Temesváry Gyula kir. főügyészhelyettes vádbe- " szédóben hangoztatta, hogy általában a nők annyira közlékeny természetünk ek, hogy ebből bizonyosra vehető: Borús Eszter a harmadféléven át tartó " közös háztartás' ide je alatt elmondta Horváth Lajos Józsefnek előző házasságé történetét. Ha ezt tudta Horváth és. mégis házasságot kötött a nővel, akkor ő is bűnös a bigámia vétségében, tehát fellebbezése indokolatlan. Dr, Ungár Margit ügyvédnő a vádbeszédre a következőképp reflektált i • - Nem vitatom - mondotta - hogy a nők általában közlékeny természetűek. Azonban miht nő ki jelelhetem, hogy az asszony a saját titkát jobban tudja őrizni, 'mint a sirT

/A

ztán bizonyítékokat sorolt föl, amelyekkel igazolni kívánta, hogy védence teljesen jóhiszeműen vette feleségül ' Borús Esztert,'akihek előző, felbontatlan házasságáról sejtelme sem volt, A kir, Ítélőtábla helytadott a védő előtörlesztésének és'Horváth Lajos József öt a kóttősházasság vétségének vádja alól felmentette, mert beigazoltnak vette, hogy Borús Eszter bosszúból tett második férje ellen terholő vallomást. /MOT/ G, GYILKOSSÁG A NAGYKŐRÖSI FASORÉIN, . Néhai Kuósera József mint feleskertész egy nagykőrösi tanyán állott alkalmazásban. Ugyanide szerződött kocsisnak Szakái József huszonnyolc éves gazdasági cseléd is. Szakái az idők folyamán beleszeretett Kucsera József huszonnyolcesztendős feleségébe, ugy; hogy köztük benső barátság fejlődött. Szakái József mindig félt attól,'hogy mi lösz, ha a férj megtudja a titkot. Aztán felvetődött a gondolat- mi lenne, ha a férjet eltennék láb alól, 1937 szeptember 39-én a nagykőrösi fasorban Szakái József egy bokor mögül megleste a hazafelé térő Kucsera Józsefet és'közvetlen közelből pisztolyával agyonlőtte. Megindult a bűnügyi eljárás, amelynek'során nemcsak Szakái Józsefet, hanem Kucsera Józsefnét is letartóztatták. Szakái ugyanis azzal védekezett, hogy az asszony felbújtására, hosszú időn át tartó unszolására hajtotta végre a gyilkosságot. Olyan vallomást is tett, hogy a nő* többször gyávának nevezte és folyton biztatta, végezzen már a férjével, ' ' - Mi vagy te, férfi?!- - mondta az asszony'Szakái vallomása szerint, -ha én férfi lennék, már rég végeztem volna, te közönséges gyáva nyull Az asszony ezzel szemben azzal védekezett, hogy Szakái gondolata volt a férj meggyilkolása, mert Így akarta megszerezni őt és a kis földeckkéjüket* A kecskeméti kir. törvényszék előtt megtartott bűnügyi főtárgyaláson Szakái Józsefet bűnösnek mondották ki gyilkosság bűntettében, mint tettest, az asszonyt pedig ugyanezen büncs ele lemé nyben, mint felbujtót és mindkettőjüket életfogytig tartó fegyházra Ítélték el, /F^lyt, köv./G,