Magyar Országos Tudósító, 1938. február/2
1938-02-21 [175]
Ezután Bornemisza Géza, 8 kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter mondott beszédet "A Baross Szövetség jelentősége a nemzeti élet szempontjabol" cimmelo -Az itt egybegyűlt, együttérző hatalmas tömeg és az a lelkes hangulat; -mely a Baross Szövetség közgyűléseit mindenkor jellemezte - kezdte beszédét a miniszter •<•, megdönthetetlen bizonyítéka annak a térhódításnak, amelyet a Baross Szövetség eszméje a magyar közéletben elért* - A szövetség vezető eszméje: rávezetni a magyarságot annak felismerésére, hogy Í-Z ipar és a kereskedelem nemcsupán hí sznothajtó foglalkozás, hanem a nemzet fejlődésének egyik legfontosabb erőtóny érzője, amelynek szellemi és erkölcsi gazdagsága sorsdöntő kihatással van a nemzeti élet egyetemes kialakulására, S amint megdönthetetlen tény cz ,ho'y a világ mai történelmi korszakában a, magyarság önálló és független nemzeti letét csakis a keresztény ós nemzeti alapon biztosithatja, ugy vitathatatlan az is, hogy hazánk a népek gazdasági versenyében is csak akkor tudja megállani helyét, hc* a Dunamedence közepén minden vonatkozásában erőteljes lendületű keresztény és nemzeti irányú gazdaságpolitikát tud kifejteni, /Lelkes éljenzés és taps,,/ -,_ h A Baross Szövetségnek, amely fajunk nemejjhagyományálnak őrzője és fentartójci az ip-ri és kereskedelmi elet terén, nagy nemzeti hivatása az, hogy a nemzeti entart ó magyarságot minden értéktermelő munkába megfelelően bekapcsolja. Sok nehézséggel é3 még több előítélettel kellett és kell még ma is a Baross Szövetségnek e téren megküzdenie, AZ egyik élőit élet, amely a mult évszázad társadal omszemlé létének és gondolkodásmód jancik egyik káros téveszméje volt, hogy a magyar nem való kereskedőnek, nem rendelkezilc az ipari és kereskedelmi üzemek vezetéséhez gyakorlati érzékkel, üzleti szellemmel, szorgalommal és kitartással , És ennek a téveszmének logikus következménye volt az a gyalran jóhiszeműen is idézett, de alapjában véve valótlan állítás, hogy a keresztény magyarság saját élhetetlenségének köszönheti, hogy országában a fontosabb gazdasági pozíciók nagy részéből kimaradt, - Pedig ha előitéletektől mentesen tekintjük h.zánk gazdasági történelmét, akkor mogá 11«pithc.tjuk, hogy egyik állitas sem igaz, A magyar kereskedelem már a középkorban az országnak Hyugat- és KeletEurópa, Észak- és-Dél-Európa közö-ti kedvező földrajzi helyzete folytán igen fejlett volt« Hosszú évszázadokon át a tőzséreknek nevezett magyar kereskedők bonyolították le Közép-Európa állat kereskedelmének legnagyobb részét, A XVI, században a legelőkelőbb magyar főúri családok egyike, a Thurzók az akkori idők egyik legkiterjedtebb pénzkölcsönző és bankári üzemét vezették. Egye a városoknak, például Debrecennek, Kecskemétnek jóléte és gazdagsága a ke re s ke d ele mb ől fakadt, D e a magyar ipar,különösenegyes iparágak szintén igen fejlettek voltak már a középkor folyamán is, Á magyar ötvös, nyerges, fegyverkovács ipar európai hirre tett szert és a magyar városokba n, különösen a Felvidéken és Erdélyben tiaztes kereskedő és ipari polgári osztály alakult ki, amely köz becs ülésnek és köztiszteletnek örvendett 8 - A magyar kereskedelmi érzel: elcsenevészesedésének történelmi oka van, k bécsi kormány központosító politikája arra törekedett, hogy Magyarországot földművelő sorban tartsa, mig az ipart és kereskedelmet az örökös tartományok lakosai számára igyekezett fent ártani, A bécsi kormány az abszolút uralom alatt álló Ausztriától több adot remélhetett, mint Magyarországtol, ahol a lakosságnak jobbmódu rétege, a nemesség nem adózott. Ez is egyik oka lehetett innak, hogy a nagyipar túlnyomó részét is a német-cseh örökös tartományokban koncentráltál:. És amikor egy évszázaddal ezelőtt bekövetkezett a nemzeti megújhodás korszaka, az ország gondolkodó vezetői ham. r átlátták ennek az állapotnak visszásságát és U szegény ségünkön az ip v r és a kereskedelem fejlesztése révén kívántak segíteni, Kossuth Lajos a magyar ipar fejlesztésének pártolására megalapit\ ja a Védegyletet, majd gyáralapító vállalatot szervez.
