Magyar Országos Tudósító, 1938. február/2
1938-02-21 [175]
/A BAROJS SZÖVET 3c, G KÖZGYŰLÉSE,, Folytatás 2,/ Széchenyi munkáiban és szónoklataiban lelkesen agitált az ip-ri élet, a kereskedelem és hitelgazdasag fejlesztése érdel:ében 0 De a természetes és békés fejlődés utjat megsz-kitotta a 48-as szabad ságharc szerencsétlen kimeneteleo - A kiegyezés után bekövetkezett nagy gazdasági fellendülés alatt c zutan ujb ü l megincult az ipar és a kereskedelem fejlődése is, A* az évszázados multu szerves fejlődés azonban, amelynek során a műhelyből a kisüzem, majd a gyár alakult ki, s amelyre a nyugati államokban olyan sok példát találunk, hazánkban csak elszigetelt jelenség volt. külföldi eredetű nagyipari és kereskedelmi vállalatok kész nagyüzemeket telepitettek át hozzánk, magyar tőkére nem volt szükségük és ezt a tőkeszegény országban nem is igen kaphattak volna meg és igy a nagyipar és a kereskedelem jelentős részében nem a. nemzet testéből nőtt 3ci és fejlődött naggyá éppen a. kor, amikor a történelmi középosztály nagyrésze alól kicsúszott a talaja A magyarság és főleg a középosztály tehát nem önakaratábói hanem a politikai és gazdasági körülmények szerencsétlen alakulása folytan maradt ki a kereskedelmi és ipari életből, legkevésbbé pedig azért, mert nem lett volna megfelelő érzéke hozzá p vagy lenézte volna ezeket a foglalkozásé ka t 0 k kereskedelmi és ipari foglalkozások lebecsülésének kárhozatos téveszméje csak akkor terjedt el fl amikor a kiegyezés utána- évtizedekben az uj nagyipar és kereskedelem - sajnos a magyar elemek jelentősebb részvétele nélkül - indult fejlődésnek, S ezekben az évti* zedekben sorvadt el a korábbi századokban kialakult magyar kereskedő- és iparostársadftlom is az "úrhatnám" fiuk csak a legritkább esetben folytatták családjuk régi hagyományos foglalkozását 0 - j, Baross Szövetség felismerte ezt, hogy a magyar faj önállóságot; szerető lelki világának az ipari ós kereskedelmi pálya a legjobban megfelel és elévülhetetlen érdeme a szövetségnek az, hogy a keresztény magyar családok gyermekeit a gazdasági pályákra igyekszik irányitanio különösen jelentős és értékes ez a munkálkodás ma, amikor a kormányzó ur ismeretes szolnoki megnyilatkozása óta mintegy nemzeti feladattá vált a gazdasági pályaválasztás erőteljes prepa gála sa 0 /k diszgyülés résztvevői felállva helyükről lelkesen éltettek és ünnepelték a kormányzót,/ - Ámde nem elég « folytatta a miniszter - a fiatalságot ezekre a pályákra irányítani^ hanem lehetőséget kell adni arra, hogy tény- , leg részt is vehessen a gazdasági életben,. Ne legyen élete végéig inkább rosszul, mint jol fizetett alk« lmazott, hanemha arravaló, mint önálló vállalkozó;^ vegyen ré szt a gazdasági életbon és maga élvezze munkájának gyümölcséto A kormány ezért létesítette a Nemzeti Onállósitási Alapot és ma már bőséges tapasztalat igazolja, hogy a magyar fiatalság szine-java szivesen megy ipari és kereskedelmi pályára, erős felkészültséggel vállalja az élet küzdelmeit és ott, ahol tudásról, szorgalomr°l és kitartásról van szo, épp ugy megállja a hely ét „ mint bárki más© - Egy másik fontos feladata a szövétségnek az ipari és kereskedelmi élet szellemi és erkölcsi színvonalának eme lés e 0 Mn a fokozott verseny és állandó technikai fejlődés korát éljük, áz élet rohanó üteme mindenkit fokozottabb követelmények elé állit 0 A szorosabb értelemben vett szakmai tudáson kivül még másirányu gazdasági ismeretekre is szükség van és a legkisebb iparos, vagy kereskedő sem nélkülözheti a-pontos kalkulációnak, a piac alakulásának, az adózás módjának ismeretét 0 /Lelkes taps és éljenzés e / A szellemi és erkölcsi színvonal emelése szorosai öszszefügg a középosztály fiainak a kereskedelmi és ipari pályán való tömegesebb elhelyezkedés évelő Nyilvánvaló p hogy a magasabb képzettséghez kötött ipari, Vagy kereskedelmi pálya olyan elemeket is magához vonzaná, amelyek ettől idáig idegenkedtek,? Viszont a magasabb képzettségű elemek befogadása, illetőleg az iparosok és kereskedők képzettségének emelés e társadalmi megbecsülésüket nagyban növelné„ /Lelkes taps,/ Hogy mennyire szükség van erre, azt a statisztikai adatok beszédesen igazolják,, Az önálló iparosok közül irni és olvasni több mint 6 százalék nem tud., a keresjukedók közül több mint 4 százaléka A középiskola négy osztályát elvégezte ' rVz iparosok közül alig 10, a kereskedők közül pedig kb» 20 százalék.
