Magyar Országos Tudósító, 1938. február/2

1938-02-16 [175]

KÖZI!., I.:iLLó3 ELŐADÁS A lOIZSTI KLrBB. N

c .Az Országos Nemzeti Klub szokásos szerdai összejövetelén az Országos Kaszinó fehértermében K o z m a Miklós titkos tanácsos, ny • belügyminiszter tartott rendkívül érde::es előadást :|

Gondol..tok a háborúról" cimmel, K a r a f iát a Jenő elnöki megnyitójába n kegyeletes szavakká 1 emlékezett meg e klub minap elhunyt értékes tag járPlj Jteinecker Ferenc egyetemi tai árról, majd említést tett azokról a kitüntetésekről, amelyben kiváló hivatali és közéleti tevékenységükért a klub vezetőséfének tagjai részesültek, Hosszat ártó lelkes és 133elég ünneplésben részesítették ezután s jelenlévők Ambrózy Gyula, Bernát István, Kelemen Krizosztom, Raffay 3anc.or és Td.snadi Nagy András intő zőbizottsa g;i tagokat, akik a klub közel kétévtizede3 működése a lett több izben töltötték be nagy sikerrel s népszerű vitaesték előadói tisztségét és értékes felszólalás aikkal' sokszor gazdagították a klub nemes célkitűzéseinek messz eh a tó eredményeit • K o z m a Miklós tartotta meg ezután előadását, . bbol a gondolatból indult ki, hogy az emberiség minden nagy háború után azt hiszi, hogy háborúnak soha többé nem szabad lennie, a békében . zonb. n mindig uj háborút készit elő. Az egyén célja és életformája lehet a béke, de az emberiség kollektív jellegű életénei: a háború, illetve minden faj ta fegyveres összeütközés épp ugy életformája. Megállapítását az utolsó évszázad fegyveres ös sze át közé seiről szóló stat i szt lkával bizonyította, amely szerint ...z elmúlt évszázad során 187 háború, határvillongás, pol— garlaábo-r-.w volt a szuverén orszá ok között, amiből tulajdonképpen háború 97 volté E mellett 69 gyarmati háborút tüntet fel a mult évszázad statisztikája) kereken 180 forradalmat, lázadást, felkelést és 4-7 gyarmati felkelést, A példaképpen vett száz es zten<T a napóleoni háborúk után kezdődik, tehát nem egy kivételesen háoorus korszak, sőt az európai elpolgárosodás kora, A háború - folytatta ezután Kozma Ili klós - mindig a népek nagy vizsgáj a 3 a háborúk lefolyását mindig a békében folyó munka késziti elő, .. háború a békeéve..ben felmerült nemzetközi vitáknak és kialakult akaratoknak katonai erővel való eldöntése, az akaratnak a másikra való reáerőszakolása, tehát a nemzeti politika folytatása más eszközökkel, A háború céljához az ut a győzelmen keresztül vezet. Győzelem és vereség kérdése elsősorban lelki kérdés. Erős lélek:el sokkal több vesztesé get es megpróbáltatást bir el s nem érzi magát megvertnek, amikor hasonló helyzetben a gyengék mar összeomlanak, ;Jci pedig nem érzi magát legyőzöttnek, azt mér nem győzték le s ez egyaránt vonatkozik ütközetben a csapatra, háborúban a nemzetre, v. háború örök, mint az emberiség s ezért örök mozzanatai vannak» amelyek minden korban ugyanazok voltak és maradnak. Mert örök mozzanat mindaz, ami a háború lényegére, a háborúban a lélek szerepéié, a győzelem és vereség lélektani törvényszerűségére, a győ?-.nl. k.rás jelentőségére vonatkozik, Vannak azonban a háborúnak erősen változó jellegzetességei is, melyek közül rendszerint csak a fegyvere!: és a technika fejlődését szokták emlegetni, 1. háború képét és lefolyását megváltoztató körülmények között elsőrendű szerepet játszik a kor életének politikai és gazdasági struktúrája, a kor szelleme, melyek a háború jellegére mindig a legerősebb befolyással vannak. A háború örök mozzanatain tul a változó motívumok és összefügg esek miatt az uj háború sohasem ngy aráz, mint a megelőző, ami érthető, mert a hagy háború után, éppen a háború okozta szellemi és technikai von. tkozárai változások az emberiség éictberendezóseit gyökerükben megváltó zt-.tjáko Ezután az előad

0 azzal fogik lkozott, hogy mennyiben és hozz gyön kell előkészülni békeévekben az eljövendő háborúra. Kétségtelen, hogy f

l/Li hibát követ el az, aki csupán a legutóbbi háború t,.p, ,::zt- Irtaira épltHi 'fii késziti elő s jövő háborúját* A, régi tapasztal, tok mellett a megváltozott *- körülményeket és egész összefüggésüket figyelembe kell venni, ismerni kell a nemzet lelkiségét, minden szellemi'és anyagi erejét, amely mind más, mint amioól «z előző haaoru kiindult» /Folytatása következik /