Magyar Országos Tudósító, 1938. február/2

1938-02-19 [175]

1, törvényszéki kiadás. Budapest, 1938. február 19, " MADE IN HUNGARY" TILOS MAGYARORSZÁGON; Érdekes tisztességtelen verseny pert indított a budapesti kir, törváényv szék előtt Simon Sándor kozmetikai üzem tulajdonosa Mihály Ottó gyógyárunagykereskedő ellen. Keresetében panasz tárgyává tette, hogy különbözS kozmetikai árucikket olyan dobozokban, illetve csomagolásokban hoz forgalomba, amelyeken francia nyelven szövegezett vignetták olvashatók, másokon pedig angol nyelvű felirások szerepelnek és csak teljesen pici betűkkel, szabad szemmel alig olvashatóan szerepelnek a követkssző kitételek: "Magyar kiszerelés", "Magyar gyártmány" és "Made in Hungary", Dr, Szent-Léleky Sándor kir, törvényszéki biró előtt megtartott tárgyalás után a biróság megálla pitotta az alperes terhére a tisztességtelen verseny fennforgását. Az Ítélet indokolása hangsúlyozza, hogy bár alperesnek joga volt az üzemében elkészített árut Idegen nyelvű felirat" tal ellátott dobozban forgalombahozni, de köteles lett volna saját cé^ét;, vagy legalább is telephelyét ugy feltüntetni, hogy kiderüljön, hogy ő nem csupán forgalomba hozója a kozmetikai árunak, hanem elkészitője is, A biróság megítélése szerint nem változtat az alperes e kötelességén az a tény sem, hogy a púder és egyéb kozmetikai áruk közvetlenül Franciaországból, illetve Angliából érkeztek az alperes elmére. Általánosan tudott dolog - állapítja meg az Ítélet - hogy a női arc ápoláséhoz használt különböző púderek, rúzsok és illatszerek a vevőközönség igen nagy körében kedvezőbb elbírálásban részesülnek akkor, ha ezen áru származási helyéül külföldi származású hely van feltüntetve. Amikor tehát az alperes angol és francia nyelvű vignettákat ragasztott a közije tikai cikkek dobozára, az az elgondolás lebegett szemei előtt, hogy portékája minél kedvezőbb elbírálásban részesüljön, A "Magyar gyártmány", a "Made in Hungary" felirások eldugott helyen és olyan apró betűkkel nyomattak a dobozokra, hogy az összbenyomás olyan volt a vásárló közönség számára, mintha az árucikk csakugyan kizárólag eredeti külföldi lenne. Kimondotta a törvényszék egyébként azt is, hogy a "Made in Hungary"kifejezés használata Magyarországon tilos, mert a magyar gyártásra utaló megjelölés nálunk csak magyar nyelvű felírással történhetik. A törvényszék tehát eltiltotta az alperest a panasz tárgyává tett tisztességtelen verseny folytatásától és-mint pervesztest, 6oo pengő perköltség megfizetésére kötelezte, /MOT/G, - —KÉSZÜLÉK ELILLANÓ SZÉNKÉNEGGÁZOK VISSZARSZERZÉSÉRE. Dr, Görög Sándor vegyészmérnök még 1925 év folyamán a Magyar Szénkénegg yér R,T, telepén egy ismert és bárki által szabadon alkalmazható elméleti elvek alapján elillanó szénkéneggázok vissza-szerzésére gyakorlatilag használható készüléket szerelt fel, illetve szerkesztett. Ez a készülék tiz esztendőn keresztül állott alkalmazásban és a gyár dr. Görög vegyeszmérnöknek ebből kifolyólag állandóan jutalékot folyósított. Néhány évvel ezelőtt a szénkéneggyár leszereltette a készüléket és annak helyébe egy tökéletesebb hasonló célú készüléket szereltetett fel. Ebbel kifolyólag a vegyészmérnök 4ooo pengős kártérítési pert inditott a gyár ellen elmaradt jutalékai fejében, A törvényszék és most a tábla dr. Löwtanácsa a keresetet elutasította. Az Ítélet indokolása hangsúlyozza, hogy a felek között anrakideján létrejött megállapodás nem zárhatja el az alperest attól, hogy a technikai haladás folytén a régi készülék alkalmazásánál maradjon meg s nem akadályozható meg abban, hogy megfelelő idő elmultával a felperes által konstruált gépnél tökéletesebbet állítson be„ /MOT/G,