Magyar Országos Tudósító, 1938. február/1

1938-02-03 [174]

t Pro domoj Az alábbiakban a t, szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk Ludwig áde rendkiviili követ és meghatalmazott miniszternek az osztrák sajtókamara elnökének ma délután a Magyar Külügyi Társaságban tartandó előadásából készült kivonatot, Keretexkésőbbi kiadásunkban adunk. Ludwi£ követ mindenekelőtt szivélyes köszönetet mondott a Magyar Külügyi Táráaságnak a meghívásért, majd'rátért " A modern fejlődés a Duna-medencében" cimü előadása^.*. ? Magyarország és Ausztria Történelmi küldetése - igy kezdte előadását - abban áll hogy az egész európai fejlődés szempontfáé bó"l oly fontos Dunavidéken beke- és érdekközösséget teremtsenek. Ezt az érdekközösséget még a legutolsó nagy háború és annak eredménye :<* sem tehotte tönkre, hanem, ha más formában is»osak mégjobban elmélyítette. A Dunamedénéében többi számbelileg aránylag gyenge néptörzs élt. Ilyenek a magyarok, osztrákok, csehek, rutének, románok és külömböző délszláv törzsek, amelyeket közös érdekük évszázadokon át szorosan összetartott. Ausztria föladata az volt, hogy e néptörzsek között békés közvetítő legyen s a jövőben is v **;••.» a Középeurópai es általában az európai béketörekvések előmozdításaira irányuló politika folytatását tekintjük Ausztria le|föbb küldetésének, A Közép-Duna-menti régi közös gazdasági terület szétzúzása Ausztriát és Magyarországot érintette a legsúlyosabban s amellett a békeszerződések rendkívül nyomasztó, sőt megvalósít hatatlan feltételeket kényszeritettek rájuk. De a közös szerencsétlenségben u.y^.IFűfáfazr:-:'r-....^ újjáéledtek a régi közös tSrténelmi emlékek s az a törekvés, hogy megkeressük az uj alakban való szoros gazdasági és kulturális együttműködés útját. IJjból egymásra találtunk a régi barátságban s a kölcsönös kapcsolatok jt; egyre jobban elmélyülnek, E kapcsolatok cél ja saját gazdasági viszonyaink ujjafeilődése s a Dunamedence gazdasági megbékélése. Az előadó ezután a római egyezménnyel foglalkozott, A római hármas-szerződés az első gyakorlati• eredménye volt a Középeurópai és általában az európai építő politikának, Nem politikai hatalmi blokkot akart teremteni ez az egyezmény. A római jegyzőkönyveknek az a rendeltetése, hogy bevezetői legyenek a Dunamedencében az általános gazdasági és politikai megértésnek. A harmasegyezmény nyittia hagyja az ajtót az együttműködésre hajlandó minden állam számára. A római jegyzőkönyvet nemcsak a Dunavidék népeinek, hanem az egész müveit Burópa nemzeteinek megmutatják a talpraállás és a iobbiövő útját. A római jegyzőkönyvek kiterjesztésének útjában álló és kétségtelenül meglevő akadályai nem legyőzhetetlenek, csak akkor ha^ az illető államok a kölcsönös gazdasági és kulturális elzárkózás poíitkáját folytatják, amely végeredményben hatalmi és erőszakos politikára s ezzel háborúra vezet. Minden népnek elvitathatatlan joga van arra, hogy saját külön nemzeti életét élje, bár saját fejlődése érdekében áll, hogy más 'nemzetek szellemi vívmányait is elsajátítsa anélküljazonban, hogy lemondana saját egyéniségéről. A kis államok is fontos tényezői az általános kulturális fejlődésnek s ezért^fennmaradásuk igen nagy jelentőségű a béke s a nyugodt fejlődés szempontjából. • /Folyt.köv./