Magyar Országos Tudósító, 1938. február/1

1938-02-03 [174]

BuiLudwig követ előadása, I. folytatás./ Kö/Vv A kisállamok kénytelenek egész politikájukat arra irányi tani, hogy fenntartsák életképességüket s ezzel korlátozzák a hatalmi politiKai és imperialista törekvéseket, másrészről azonban az önfenntartásra és á béke megóvására irányuló törekvéseiket csak akkor valósithatják meg, ha erőt nyernek erre a f

azdasági és kulturális téren való kölcsönös kiegészítésből és egyiHtmüköésből. Az önfenntartás .-.,?•. egyik követelménye, hogy ezek a kis államok önrendelkezési joguk télies megóvása mellett ömcént Zxm&vMim* társuljanak, mert ez adja meg a lehetőséget arra, hogy a nagyhatalmak közötti viszályok kitörését minél Későbbi időre halasszák. Az előadd ezután felsorolt több példát a kis államok'ilyen önkéntes társulására. Első helyen áll ezek sorában a római egyezmény .amely a b^nne résztvevő államok békés társulása minden hatalmi politikai törekvés' nélkül. Az előadó ezután megemlitette az oslói egyezmény államait, a balkán-szövetséget, és a balti államok szövetségét, majd igy folytatta: A római hármasszerzőp|és valóban kellő alapot nyu*t a béke fenntartását és biztoaitását szolgáló minden pozitív erő összefogására. az egyezmény gyakorlatilag is példás megválósitója annak az alapelvnek, hogy az államok együttműködésének előfeltétele a teljes jogegyenlőség s az állami függetlenség kölcsönös teljes elismerése, amely kizár minden beavatkozást más államok belügyeibe. :•;*.?; Ebből az egyre jobban terjedő felismerésből született meg a békeszerződések automatikus reviziojána.-. gondolata, amelynekerkölcsi elismerése ma már igen nagy haladást tett. A békeszerződések legtöbb és legfontosabb határozatai- az európai szükségletek teljes nem isme réséből keletkeztek s az i igazi európai fejlődés e teljes nemismerése vezetett elsősorban a régi osztrákmagyar monarchia szétzúzására, holott ez a monarchia jelentette a szerencsés megvalósitását mindazoknak az elméleteknek, amelyekkel ma az úgynevezett Középeurópai kérdés megoldásának tárgyalása során naponta talalkozunfeEzek a béKeszerzodések még rövid idővel ezelőtt"is elméleti és gyakorlati alapját alkották az európai és a szűkebb értele,ben vett világpolitikának. Ma mar azonban közelebbi vizsgálat után nyiltan be kell vallani, hogy ez az idő elmúlt. Alakilag még érvényben vannak a békeszerződések, valójában azonban már annyira áttörtek őke^,hogJ& a békeszerződéseket nem lehet többé . hatékony és reális nemzetközi tényeknek tekinteni. A nagyhatalmak államfér fiai elgondolásába^ is aligha játszik már különösebb szerepet a békeszerző-" dések fogalma. A népszövetség a békeszerződésekből keletkezett s amilyen mértékben ezek a szerződések lassankint hatálytalanokká válnak olyan mértékben érvényesülnek ennek kedvezőtlen kihatásai erre az alapjában véve értékes szellemi elgondolásra is. Nagyszabásu

x uj nemzetközi megállapodások utján lehetséges lenne Európában újból olyan tanácskozó és regisztráló szervezetet teremteni, amely egyúttal végrehajtó szerve lenne az időközönkint összeülő értekezleteknek, ilymódon lehetséges volna nemcsak külsőleg, hahem belsőleg is újjászervezni a népszövetséget. Az előadó ezután nagy elismeréssel szólt Magyarország belpolitiKai fejlődéséről és az ország politiKai irányításáról, amely mindig összetudta fogni a nemzet erőit a kitűzött nagy célok megvalósítására. Magyarország, - mondotta - sohasem tért le .a történelmi fejkőíés útjáról. /Folyt.köv./