Magyar Országos Tudósító, 1938. január/2

1938-01-29 [173]

-—A SZAKÁCSNŐ ÖTSZ/Z PENGŐS ADÓSSÁGOT CSINÁLTA FŰSZERESNÉL, Özvegy Kohn Rezsőné füszerkereskedő igen udvarias hangú levelet irt egy régi, jó vevőjének, amelyben tisztelettel felkéri, hogy legyen szives az 5oo pengőt is meghaladó tartozását rendezni. Prey Frigyes gabonakereske­dő volt a levél címzettje, aki nyomban értesítette a füszerkereskedőt, hogy itt valami tévedés lehet, mert ő soha egy fillérnyi árut sem vásárolt hitelben, pedig esztendők óta nap-nap után Kohnnénál szerzik be a füszer­szükségletüket, A füszerkereskedő elővette üzleti könyveit, amelyekben té­t élről tételre be volt irva mind az a vásár lés, amelyet F r«y Frigyes sza­kácsnője felírásra vett. Kiderült, hogy a szakácsnő minden egyes alkalom­ra al megkapta a pénzt és gazdájának tudta és beleegyezése nélkül mégis hosz­szabb időn ót hitelbe vásárolt. Mivel békés uton nem sikerült rendezni az ügyet, özvegy Uohn Rezsőné 5o8 pengő tőke és járulékai Lránt pert inditott Frey Frigyes ga­bonakereskedő ellen. Ebben a perben a budapesti kir. törvény szék, mint fellebbviteli biróság, dr. Szitár Ferenc tanácselnök vezetése mellett tar­tott tárgyalás után érdekes Ítéletet hozott, Kohn Rezsőné felperest Frey Frigyes ellen inditott keresetével elutasította. Tényként állapította meg a törvényszék, hogy a gabonakereskedő hitelben nem vásárolt, A szakácsnőt sohasem hatalmazta fel arra, hogy hitelezési ügylettel szerezze be a fű­szerárukat, mert hiszen minden egyes alkalommal a háztartási alkalmazott­nak odaadta a vásárláshoz szükséges készpénzt. Amikor a szakácsnő ezt a pénzt jogtalanul a saját céljaira használta fel, vizsgálat tárgyává kel­lett tenni, hogy ki károsodjék, A törvényszék döntése szerint a füszer­kereskedő kóréra esik az adósságcsinálás, mert elmulasztotta kereskedői gondosságot, amikor hosszú időn át hitelbe adta ki az árut, noha tudta, hogy azelőtt esztendők során át mindig csak készpénzzel vásároltak az al­peres száméra. Minden érdeklődés nélkül három hónapig nem is érvéiy esi* tette a követelését és ennek tulojdonitható, hogy 5oo pengőt is meghalad az adósság végösszege. /M05P/G. —KÁRTÉRÍTÉS AZ ELVESZETT KÉZIRATÉRT. Csegényi István mérnökkari százados egy tudományos munkát irt, amelynek a kéziratát átadta a Franklin Társulatnak. Arról volt szó,hogy a Frabk­1 in Társulat könyvalakban kiadja a százados munkáját, de ezt megelőzőleg birálat végett kiadta a mü kéziratát dr. Schay Géza egyetemi magántanár­nak, A kedvező birálat után a magántanár visszaküldötte a kéziratot a bí­rálattal együtt a Franklin Társulathoz, azonban a küldönc letette a cso­magot egy házfelügyelőnél, akinek a fülkéjéből o könyv kéziratát ismeret­len tettes ellopta. Csegényi István kéziratának el ve szé^e miatt kártérí­tési pert inditott a Franklin Táralat ellen, amelytől 6000 pengő kár­összeget követelt. A pert megelőzően egyességi tárgyalások fb lytak, amely­nek során a Franklin Társulat-tisztán méltányosságból hajlandó volt 8©o­9oo pengő kártérítést fizetni, A szerző azonban ezt nem fogadta el, mert kárgyanánt kívánta érvényesíteni azt a hasznot is, amelyet a mü kiadásá­val és forgalomba hozatalával kapott volna, Dr, Friadrich Péter kir, törvényszéki biró most hozott ebben az ügyben közbenszéló Ítéletet, amelyben megállapította az alperes tel­jes kártéritési felelősségét, A biróság a kártérítés összegét csak ak­kor állapítja meg, ha ez a közbenszóló Ítélet jogerőssé válik, /MOT/G,

Next

/
Thumbnails
Contents