Magyar Országos Tudósító, 1938. január/2

1938-01-22 [173]

—A LIBAPÁSZTOR LÁNYKÁNAK ÉVJÁRADÉKOT, VAGY NÉGYEZER PENGŐT ÍTÉLT MEG A BÍRÓSÁG. Tizenkét esztendővel ezelőtt a Grünwald testvérek és Schiffer cég egyik birtokán az iparvasut elgázolta Kiss Anna libapásztor leánykát. A vonat kerekei az egyik lábát levágták, a másik lába pedig oly súlyos roncsolá­sokat szenvedett, hogy azt is amputálni kellett* A kislány később a nyo­morék gyermekek otthonába került és ott nevelődött, Kiss Annát most hu­szonkét esztendős korában nagykorúsították. Erre a budapesti kir.. tör­vényszék előtt kártérítési pert inditott a Grünwald és Schiffer cég el­len, amelytől tizenkét esztendővel ezelőtt történt balesete folytán év­járadékos' kártérítést követelt. Dr. Mészáros Béla kir. törvényszéki biró előtt az alperesi cég azzal védekezett, hogy a baleset kizárólag a fel­peresnő hibája folytán következett be, mert a mozgó vonat fékjeire ka­paszkodott, onnan leesett és igy érte a szerencsétlenség. Az alperesi védekezés folytán a törvényszék tüzetes bizonyítá­si eljárást foganatosított, amelynek során számos tanút hallgatott ki. E tanúvallomások alapján tényként állapította meg a törvényszék, hogy az iparvasut mozdonyvezetője hibázott azzal, hogy előzetes jelzéH nél­kül indította el a vonatot, de megállapította a felperesnek a gondatlan­ságát is, mert tízéves korában még egy falusi kislánynak is tudnia kell } hogy a vonatszerelvényba kapászkodni veszélyes. Épp ezért a törvén/szék az alperes kártérítési kötelezettségét megállapította, azonban kármeg­osztást rendelt el s ennek alapján az alperest a felmerült kár negyven százalékának megtérítésére kötelezte, A per során a felperesnő előadta azt is, hogy a baleset után az alperesi cég tulajdonosa Schiffer Miksa olyan kijelentést tett, hogy az ő tartásáról, ellátásáról élete végéig gondoskoni fog. Ezt az előadást azonban Schiffer Miksa, mint az alperesi cég egyedüli tulajdonosa, eskü alatti vallomásával megcáfolta. A törvényszék ezek után a kártérítési összeget azon az alapon számította ki, hogy vidéken a közönséges napszám három pengő. Egy évre tehát a napszámos keresménye 3oo munka nap mellett 9oo pengő, igy a kárösszeg negyven százaléka mellett havi 3o pengő baleseti járadék meg­fizetésére kötelezte a törvényszék az alperest, amelvet 1936 november 1-tŐl köteles folyósítani. A lejárt részletek egyszerre és fellebbezés­re való tekintet né.lkül végrehajtható. Feljogosútja a törvényszék Ítéle­te az alperest arra, hogy az Ítélet jogerőre emelkedésétől számított har • minc nap alatt a kártérítési baleseti járadékot egyösszegben fizetendő nég7/ezer pengővel megválthatja. Az itélet indokolása szerint figyelembe vette a biróság, hor a felperes mindkét lábát elvesztette és nyomorékká válása folytán tel­jesen munkaképtelen". A perbeli adatok és az egymással szembenálló peres felek különböző és élesen eltérő vagyoni helyzete indokolttá tette a mél­tányosság elvének alkalmazását s ezért is marasztalni kellett az alpe­rest. /MOT/G.

Next

/
Thumbnails
Contents