Magyar Országos Tudósító, 1938. január/1

1938-01-10 [172]

—-KEHYERES-KAUFMANN MIKLÓS BŰNÜGYE A KIR. ÍTÉLŐTÁBLA ELŐTT. Nemcsak a politikai köröket, de az egész magyar közéletet sokáig élénken foglalkoztatta Kenyeres Miklós volt országgyűlési képviselő bünpöre. Em­lékezetes, hogy a kir, ügyészség többrendbeli okirathamisitás és egyrend­beli csalás büntette cimén eljárást indított Kenyeres Kaufmann Miklós el­len, akinek képviselői mandátumát a közigazgatási bíróság is megsemmisí­tette, A budapesti kir, büntetőtörvényszék Szemák-tanácsa több napon át tárgyalta Kenyeres Kau£mann Miklós bünpörét, akivel szemben az ügyész" ség tizenkét rendbeli magánokirathamisltás vétsége cimén azért emelt vá­dat, mert Kenyeres Kaufmann névviselése, vallása, foglalkozása, származás sa, illetősége, választói és választhatóság! jogára vonatkozóan valótlan körülmenyeket vétetett különböző közokiratokba, A csalás bűntettét pedig a vád szerint azzal követte el Kenyeres Kaufmann, hogy dr, Borbás Gáspár ügyvédet, mintegy szövetkezet igazgatóját megtévesztette azon tényállí­tással, hogy a szénkormánybiztosságnál való összeköttr-tése révén neki mód­jában van külföldi szénre behozatali engedélyt kieszközölni,.illetve több uszály külföldi származású, de letiltott szénmennyiséget a zár alól fel­oldatni és kiadatni. Kenyeres Kaufmann ezért looo pengőt kért ás kapott^ de a magára vállalt szénbehozztali engedélyt megszerezni mégsem tudta c A bűnt ető törvény szék több napi és izgalmas főtárgyalás után Kenyeres Kaufmann bűnösségét a közoklrathamisitás ^áájárc. negálla pitottn és ezért hathónapi fogházra és 5oo pengő pénzbüntetésre Ítélte, a csalán vádja alól pedág felmentette, • A büntetőtörvéry széki Ítélet ténymegállapítása szerint Keny e­res Miklós tulajdonképpeni neve Kaufmann Mózes Jakab, akit a kir, ügyész­ség egyébként Kahán Mózes Jakab néven jelölt meg, tulajdonképpen izraeli­ta vallású, aki 1895 február 15-én született, budaié sti lakos, de román állampolgár, vagyonos bányavállalkozó, A vádlott elhallgatta zsidó szár­mazását és különböző okiratokat vétetett fel ;özhatóságokkal, amelyekben Kenyeres Miklósnak nevezte magát és személyére vonatkozólag közokiratba foglaltatta, hogy ágostai evangélikus vallású, foglalkozására nézve mű­szaki tanácsos, 1933 július havában, mint a törvényszék. Ítélete is meg­állapítja, a vádlott megjelent Budapest Székesfőváros VIII, kerületi anya­könyvi hivatalában és ott Jegyzőkönyve mondta a most jelzett valótlan sze­mélyi adatait, de mert okiratokkal semmit sem tudott igazolni, az álta­la bemondott adatok valódiságára esküt tett. Ezen esküvel megerősített valótlan tartalmú közokirat révén a polgármesternél házasságkötése cél­jából dispenzációt eszközölt ki, majd házasságot kötött és az anyakönyv­be is ezeket a valótlan adatokat irták be a vádlott bemondásai alapján. Ugyancsak e valótlan személyi adatok felhasználásával szerzett magának budapesti illetőségi bizonyítványt, Majd a belügyminiszterhez nyújtott be névmagyarosítás iránti kérelmet, amelyben Ken/ eres Kaufmann nevének Kenyeres névra való átváltoztatásáért folyamodott. Amikor házasságából gyermeke született, azt is jogtalanul Kenyeres névre anyakönyveitette. Országgyűlési képviselői választói jogosultságának megállapítása érdeké­b en ugyancsak valótlan személyi adatokat ipV az összeíró lapba. A büntető törvényszék f őtárgyalásán - mint emlékezetes - Kenye­res Kau^-aiann fantasztikus védekezést terjesztett elő. Azt állította, hogy Aknasugatagon született 1895 február 14-én vagy 15-én, Apja ^ery eres Mik­lós, anyja pedig Veres Róza volt, akik mindketten ágostai evangélikus qrallásuak voltak, tehát ő is evangélikus. Néhány hetes korában - igy vé­dekezett a továbblak során Kenyeres Kaufmann s elderült a szülői háztél Kaufmann Náthán és ennek felesége Róttmann Rósa házához.' . /Folyt „ k ÖV./G,

Next

/
Thumbnails
Contents