Magyar Országos Tudósító, 1938. január/1
1938-01-07 [172]
---ZU KÚRIA TELJES ÜLÉSE., ,/2, folytatás./ 1957-ben, mint az előző esztendőben, E z t követoleg a teljes ülés előtt letették a hivatali esküt a kúria uj tanácselnökei: dr, Bollo Árpád és dr. Thébusz Aladár, valamint az újonnan kinevezett kúriai birák: dr. Fehérváry Géza, dr. Tóth István és dr. Szentkuthy István, Töreky Géza, a kúria elnöke meleg sza-, vakkal üdvözölte ugy az uj tanácselnököket, mint az uj kúriai birákat, továbbá az igazságügy minisztériumhoz beosztott dr. Vladár Gábor kúriai tanácselnököt abból az alkalomból, hogy titkos tanávsossá nevezték ki. Ugyancsak pénteken délelőtt tartott' meg a budapesti királyi i télőtábla évnyitó teljes ülését'.úr-. Láng-Miticzky Ernő, a tábla elnökének vezetése mellett. Az elnök megnyitó beszéde során kiemelte,h ogy jogos bírálat é-rheti azt a hivatás- vagy f elad* t*>kört, amely ünnepi alkalmakkor a saját érdekeit és működés éne'- fontosságit hngoztatja, mert az igazi érték lé" nyegéhez tartozik, hogy komcily szükség n álkül nem tesz és nem tehet meg(: llapitásokat önmugn felől. Viszont az őrizetére bízott értékekekkel szemben való felelősség egyenesen kötelességévé teszi, hogy számotvessen azz al a feladattal, amelynek terhét hordozni hivatása és amelynek problém él ellenállhatatlan lendülettel jelentkeznek. - Nem szabad és nem lehet észre nem vennünk azt -mondott az elnök - hogy a mai idők birája elé sokszor olyan problémák tornyosodnak, amelyekkel szükségképpen le kell számolnia, hogy meggátolja azt sz eset1 eges megítélési • jelenséget, amely a birói működés eredménye és annak a közvélemény által való értékelése tekintetében a k üls ő bizalmi válság formájában jelentkezhetik. Ennek lehetősége is a legnagyobbfoku óvatos ságot kívánja meg, mert a birói hivatás fontosságának túlértékelése nélk ül is feltétlenül nemzeti szerencsétlenség volna, ha a jogkereső köze iség nem az általános jogi és erkölcsi előfeltevések azonosságával lép a', át a bíróságok küszöbét és az Ítélethirdetés még az esetleg vesztes félb en is nem az általa méltatlanul megsértett jogi és erkölcsi rend előtt, való bár kégr-szerü meghajolást, hanem egy általa el nem ösmert normarendszert, vagy a biró által az ő számára, idegenül alkalmazott és ezért erkölcsi tartalom nélkülinek érzett szabályrendszer által v aló leigáztatást jelentene, - A biró <s a jogkerestí közönség értékitéle telnek ilyen kettéhasadása csaknem minden esetben arra volra visszavezetendő, hogr az i télőbiró bizonyos okokból elszakad attól az élettől, amelynek megítélése és minősítése hivatósr'ból folyó kötele ssé ge és amikor érzés nélküli szemléltjévé válik ai nak az ezrek vagy milliók erkölcsi és . nyagi egzisztenciájából Összetevődő életnek, ami az ő számára csak "ügyek és jogesetek elintézését" jelenti, N: gyonítéves képzet volna azonban az, amely a mindennapinssághoz, a való éléthez való szoros hozzókapcsolódásban le ázállást^ lesülyedést látna a biró számára v r l:mely ködös, felhes magasságból, amelyben állítólag a bírónak és a bíráskodásnak lebegnie kellene, A felületes szemlélet számára valóban az átlagon-felüliséget, a magasabbrendűségét keltheti az a biró, aki valami hüvős, érdektelen és semlegességet biztosító magasságból néz le azokra, akik a vele azonos n-emze-r ti közösséghez tartozás jogcímén és az igazságos döntésvárás feszültsé- . gével tárják életproblémájukat a biróság elé, - A biráskodás v alóságos tartalommal való megtöltődése a nemz et életével való szorosabb összekapcsolódás jegyében történt. Ez annyit j^elent, hogy a bíráskodásnak azt a nemzet-életet kell szolgálnia, amelyhez a lét vagy nemlét szükségszerűsége szerint hozzátartozik. - A biró nem valami zordon és. kegyetlen istenség papja, aki rejtelmes és a laikus számára érthetetlen szertartás során az érdektelen fenség jegyében hozza meg döntéseit. És a nézet életében sem idegen t est. Nem semleges érdektelen harmadik, nem valami állam ésn--emzet f e1 etti apparátus, érzés és léleknélküli kereke, hanem élő és érző s minden rezzenésre nyomban reagáló idegszála, annak a rejtelmes mélységű jelenségnek, malyyet a nemzetnek ember módjára érző, szemvédő vagy boldoguló fiai alázatosságából felmagasztosuló, vagy tagjai hibájából elbu v 6 létezése jelent, /P n lyt. köv./G,
