Magyar Országos Tudósító, 1938. január/1

1938-01-14 [172]

-—DOLLÁROKRÓL SZÓLÓ TAKARÉKKÖNYV, MINT ÖRÖKSÉG, Özvegy Klein Károlyné hosszabb időn 3t élt Amerikában. 1931 év elején visszatért Magyarországra s magéval hozott 655o dollárt. Ezt az 03 szeget az egyik nagy fővárosi pénzintézetnél takarékpénztári•betétkönyvre elhe­lyezte és a bank dollárbetétkönyvet állított ki erről az összegről. Öz­vegy Klein Károlyné 1936 szeptember havában meghalt. Ez a takarékpénz­tári betétkönyv is hagvatékot lepezett. A végrend életi végrehajtó jelent­kezett a banknál a betétkönyv kifizetése végett. A bank a hivatalos dol­lárárfolyam szerint akarta pengőben kifizetni a betétet, azonban a bég­rendeleti végrehajtó ragaszkodott a dollárbetétnek a betét elhelyezése idejében fennálló 5,75-ös árfolyamhoz. Mivel a bank a végrerd életi vég­rehajtó álláspontját nem fogadta el, az egyik örökös pert inditott a ban': ellen. A budapesti kir. törvényszék most hozott Ítéletet ebben az ügyben és a bankot az eredeti 5.75-ös árfolyam szerint számítandó pengőösszeg kifizetésére kötelezte. Az itélet indokolása hangsúlyozza, hogy az örök­hagyó annakidején valóságos dollárban!jegyekben helyezte el a betétet s kétségtelen, hogy abban az időben a dollár értékcsökkenésére a felek nem számíthattak. Fel kell tételezni a bankról - mondja az itélet - hogy a dollár bank jegyeket nem őrizte természetben, hanem üzletének forgalmában értékesítette, vagy a Nemzeti Bank felhíváséra ennek a rendelkezésére bocsájtotta, tehát a betétösszeg- a dollárnak még nem csökkentett érté­kében került a vagyonába. /MOT/G. . . mm mm mm mm m —HA AZ i.RuTŐMUNKÁS HŐGUTÁT KAP, * MUNKAADÓ MÉLTÁNYOSSÁGI ALAPON SEM KC< TELEZHETÖ KÁRTÉRÍTÉSRE, Egy gazdag földbirtokos uradalmában az egyik aratómunkás a rekkenő nagy hőség miatt hőgutát kapott és hirtelen meghalt. Az özvegy a maga és gyer mekei nevében kártérítési pert inditott a földbirtokos ellen és azt vi­tatta, hogy már a méltányosság alapján is kötelezendő az alperes kárté­rítésre. Ebben az ügyben végső fokon most hozott Ítéletet a kir. kúria Jakab-tanácsa, amttly a felpereseket kárigénjrükkeltelj esen elutasítja. A kúria végitéletének indokolása hangsúlyozza, hogy még m- éltányos sági ala­pon sem volt marasztalható az alperes, mert az aratómunkás halálos bal­esete nem hozható okozati összefüggésbe a végzett munka természetével vagy körülményeivel. A per adatai szerint a halálos baleset az aratómun­kés* szervezetében rejlő hibának, vagy fogyatékosságnak a k övetke zménye c Adattok merültek fel a per során ugyanis arra, hogy az elhalt már a mun­kavállalás idején is szívbajos volt. De ha ettől függetlenül a nap he­vének hatása alatt következett be a szivbénulés, illetve a hőguta, akkor sem marasztalható a munkaadó, mert az elhaltnak munkatársai ugyan-olyan körülmények között balesetet nem szenvedtek és azért, mert az elhalt szervezetének a rendesnél kisebb volt az ellenálló ereje, ez olyan sze­mélyi fogyatékosságnak tekintendő, amely miatt a munkaadót kártérítési f elelősséggel terhelni nem lehet. /MOT/G.

Next

/
Thumbnails
Contents