Magyar Országos Tudósító, 1938. január/1
1938-01-13 [172]
mm-ÉJFÉL UTÁN IS VILÁGÍTANI KELL A LÉPCSŐHÁZAKAT. Dr, Scheininger Imre gyakorló orvost éjszaka hívták egy súlyos beteghez, A rendelés után, amikor az orvos a negyedik emeleti lakásból távozott, a sötét lépcsőházban megbotlott és megsérült. Ezért kártérítés cimén pert inditott az egyik fővárosi nagy bank ellen, mint a szóbanforgó ház tulajdonosa ellen. A kártérítési perben a budapesti kir. törvényszék dr.Nagy József tanácselnök vezetése mellett tartott tárgyalás után közbenszóló Ítéletet hozott, amellyel az alperes kártérítési kötelezettségét az orvost ért károsodás ötven százaléka erejéig megállapította s egyben elrendelte, hogy a kórösszeg kérdésében a járásbíróság tartson érdemleges tárgyalást és hozzon Ítéletet, Az itélet indokolása tényként állapitotta meg , hogy a baleset éjszaka fél egy óra tájban történt és az alperesi bank bérházában nincs önműködő villaraoskapcsoló, de nincs olyan jelzőkészülék sen , amely alkalmas lenne arra, hogy a házfelügyelő"'a lépcsőház kivilágítására figyelmeztesse. Mivel a főváros lakásbérleti PZ" ? l*í.lyrsadfilete'-ió»talmében a háztulajdonos köteles gondoskodni arról, hogy a főlépcsőház este lo órától éjjel 12-óréig állandóan legyen világítva, az éjszaka többi óráiban pedig a lakásba igyekvőknek vagy a lakásból távozóknak köteles kellő világítással szolgálni. Mivel az alperes e kötelezettségének nem tett eleget, mert éjfél után a lépcsőház világitetlan maradt, ennélfogva a kártérítési kötelezettsége megállapi tieindó volt. De a törvéryszék megítélése szerint az orvos balesete nemcsak a h& tulajdonos kizárólag® hibája, illetve mulasztása folytá.n köve tkez ett be, hanem abban a felperes is közrehatott azzal a gondatlanságéval, hogy a teljesen sötét lépcsőházban világító eszköz igénybevétele, vagy használata nélkül kísérelte meg e lemenetelt. Annak ellenére, hogy az orvos már többször járt abban a házban és helyi ismeretekkel rendelkezett, mégis kötelességében állott volna, vagy gyufát, vagy gyertyát, esetleg öngyújtót vagy villamos zseblámpát gyújtani, hogy veszélytelenül juthasson a földszintre. De mert az orvos ezt elmulasztotta, a biróság a felmerült kár megosztását rendelte el, mégpedig ötven százalékos arányban. /MOT/G. ---BORÜGYNÖKÖK TISZTESSÉGTELEN VERSENYPERE. Két móri borügynök a székesfehérvári törvényszék előtt tisztességtelen versenypert indítottak egymás ellen. A felperes panaszolta, hogy az alperes a borvásárlás céljából Mórra érkező utasokat, már a vasútállomáson leszólítja és felajánlja nekik a közvetítői tevékenységét. Ebben a perben a budapa sti kir. Ítélőtábla, mint fellebbviteli biróság kimondotta, hogy Mór községben általános szokás, hogy a községbe érkező borvásárlókat az ügynökök már a vasútállomáson, de egyebütt is megszólítják és közvetítésüket felajánlják. A tábla ezt a szokást nem találta az üzleti tisztességgel összeegyeztethetetlennek, mert hiszen a helyi viszonyokkal" ismeretlen idegen borbásárló részére csaknem leküzdhetetlen nehézséggel járna a borkészlettel rendelkező kisgazdáknak közvetlen felkutatása, A borvásárlók tehát nagymértékben rá vannak utalva az ügynökök közreműködésére és előnyt jelent számukra az, ha nem kell időt v esz tegetniök a borügynökök lakásának felkutatásával és azok felkeresésével, /MOT/G,
