Magyar Országos Tudósító, 1937. december/1

1937-12-15 [169]

P r ö cl d m o 3 Az Országos Nemzeti Klub mai vitaestélyén dr« Borsós Endre közigazgatási biró tart előadást "Választójogi kérdések" címmel. Az előadás kivonatát már most a t. Szerkesztőségek rendelkezésére boadátjuk, keretet 22 órakor adunk* Dr. Borsós Endre mindvégig nagy figyelemmel kisárt/ igen érdekes előadásában a választói jogosultság és a képviselőjelolós szabályozásával és a képviseleti rendszer kérdésével foglalkozott. Mindenekelőtt; utalt arra, hogy mig a nyilt szavazás a választójognak voltaképpen csak látszata, mert a választók bizonyos politikai, társadalmi és gazdasági befolyások, vagy vallási szempontok szerint adják le szavazatukat, a titkos választójog a választót minden külső befolyástól felszabadítja s lehetővé teszi, hogy lelkiismerete és meggyőződése szerint éljen a jogával. A titkos szavazásnak ez a nagy előnye, azonban származhatnak belőle veszedelmek ls, mert,ha túlságosan kiterjesztjük a választójogot olyan tömegekre, amelyek iskolázatlanok és kellő értelmi fej lettségge 1 nem rendelkeznek, attól tarthatunk, hogy a szélsőséges irányzatnak lesznek uszályhordozói. Érvényben lévő tételes törvényeink szerint ma háromféle választói jogosultság van nálunk, az országgyűlési, a törvényhatósági és a községi. Mig országgyűlési képviselőválasztójoga általában annak van, aki, ha férfi 24 évet, hó nő 30 évet í'etöltött s az elemi Iskola 4, illetve 6 osztályát elvégezte, s két év óta ugyanabban a községben vagy városban lakik,—a törvényhatósági választói jog hat évi helybenlakás esetén megilleti aindazokat, akiknek országgyűlési választói joguk van/-a községi választói jog pedig ezenfelül két évi adófizetés igazolását ls kívánja. Az országgyűlési képviselői választói jog tehát a legtágabb s a községi választóéi jog a legszűkebb. Ha meggondoljuk azt, hogy a választójog tulajdonképpen annyit jelent, hogy birtokában valaki befolyást gyakorolhat annak a közületnek irányításába, amelyben választójoggal rendelkezik, azt kell megállapítanunk, hogy a választójognak mai szabályozása ellentétben áll a józan ész és logika követelményeivel. Törvényeink ugyanis az emberek egész tömegét elzárják attól, hogy saját falujuk képviselőtestületi tagjaitmegv álaszthass ák és igy falujuk ügyelnek intézésébe befolyást gyakorolhassanak, ugyanennek a tömegnek azonban lehetővé teszi az ország ügyeinek intézésébe való beleszólást. A választójog helyes szabályozása az lenne, ha megadnánk a községi választói jogot mindazoknak, akiknek ma országgyűlési választól joguk van, >* a törvényhatósági választói jogot pedig megszükitenénk s még ennél is szűkebbre vennénk az országgyűlési képviselői választói jogot. Ilymódon elérnénk azt, hogy azok az elemek, amelyek leginkább ki vannak téve annak, hogy a szélsőséges irányok rájuk befolyást gyakoroljanak, kiesnének az országgyűlési választásokban való rés zvéte 11)51 • Ma már nem szükség bizonyítani azt, hogy mennyire helytelen volt régi ajánlási törvényünk, hiszen azért hozták meg az 1937. évi VIII. tc.-t, amely a képviselőjelöléshez már csak száz ajánlást kivan s emellett kauciót. Ez a szabályozás sem megfelelő azonban teljesen, a helyes megoldás az volna, ha csak kaucióhoz kötnénk a képviselőjelölést, mégpedig olymódon, hogy a képviselőjelölt, amig a biztosítékot le nem tette, agitációt nem folytathat, programbeszédet nem mondhat. Ha a válasz-' táson bizonyos mennyiségű szavaztot nem kap, a biztosítékot elveszítené* Ennek a szabályozásnak a helycssségét s következők bizonyitják. Ha ajánlást követelünk a jelölttől, még ha százra korlátozzuk is az ajánlók számát, a jelöltnek mozgási szabadságot kell biztosítani, hogy megszerezhesse az ajánlásokat, ami annyit jelent, hogy szabadon hirdetheti programját o Ez a rendszer lehetővé teszi az olyan szélsőséges pártoknak, amelyeknek talajuk nincsen, hogy az ország minden részébe jelölteket küldjenek, agitálhassanak és izgathassanak. A kauciós rendszer viszont megszüntetné ezt a lehetőséget, azokat a kisebb pártokat, amelyeknek talaja nincs az országban, automatikusan elzárná attól, hogy az ország minden részében jelöltet állítsanak, hiszen vagyoni lag sem tudnának eleget ten hl a kaució letételével j'áró kötelezettségnek. Ezután, a képviseleti rendszer kérdésével foglalkozott beható-* \ an. Rámutatott arra, hogy a parlamentarizmus kifejlődése óta két képvisc\ le ti rendszer van érvényben: a többsági elven alapuló és az arányos képviseleti rendszer. Az előbbi lényege az, hogy az ország annyi választókerületre oszlik, ahány tagu a képviselőház, /Folyt.köv./