Magyar Országos Tudósító, 1937. december/1

1937-12-14 [169]

H Ö V A R 0 S A KERSZTLNY KOZi^GI PÁRT '^.RTEKEZLETE, A Keresztény Községi Párt Csillé­ry András elnöklésével kedden este értekezhet tart. Az ülés megnyitása után c*z elnök meleg szavakkal üdvözölte Szab ó Imre törvényhatósági bizottsági tagot kormányzói kitüntetése alkalmáb°l, majd flekérte a jelen­lévő dr. B ó d y László pénzügyi tanácsnokot a fővárosi alkalmazottak fizetésemelésére vonatkozó polgárme •.eri előterjesztés ismertetésére. A tanácsnok refaratuma felett, közel két órán át tartó vita fejlődött ki. Egymás után kért szót T e mesváry László, Gidró László, Ilvívszky János, Mocsáry Kálmán, Nagy László, Miklós Ferenc és Cselériyi Pál. Valamennyien raegállapitottáK az alkalmazotti fizetésemelés szükségét és elfogadták azokat a javaslatokat is, amelyeket a polgármester a fedezet előteremté­sére megjelölt, egyedül Gidró László helyezkedett arra az álláspontra, hogy a fizetésemelés szüksége nem forog fenn. Csilléry András felvilágo­sításai után, amelynek során többek között azt is közölte az értekezlet­tel, hogy a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének elnöksége szin­tén magáévá tette a javaslatot, a pártértekezlet, kimondotta, hogy a fő­városi alkalmazottak illetményemeléséruk fedezetéül szolgáló polgármes­teri előterjesztésnek a közgyűlésen való elfogadását a Keresztény Községi Párt bizottsági tagjai részére pártkérdéssé teszi,/MOT/H. HÍREK A JULIÁN ISKOLA EGYESÜLET december hó 14-én, kedden dr. Madarász István pápai prelátus, miniszteri osztályfőnök elnöklete alatt tartotta évi rendes közgyűlését• Madaras z István megemlékezett az egyesület névadója Julián barát szobrának leleplezésével kapcsolatos mult évi ünnepségéről. Azután hálás köszönettel vette át az Országos Magyar Iskolaegyesület egyik alapitójíinak és első elnökének, néhai Gerlóczy Károly polgármesternek Szé­csi szobrászművész által készitett mellszobrát és kegyelettel emlékezett meg Gerlóczy Károly budapesti polgármester fanatikus és munkás hazaszereteté­ről, ki fáradságot nem ismerve dolgozott Budapest megmagyarositásán és a magyar kultúrának az egész országban való: '.erjesztéséén, Dr. P e t r i Pál másodelnök, ki most adta ki a Julián­Egyesület 33 éves történetet, ismertette az egyesület 1936/37 . évi műkö­dését, melyet az egyesület Bécsben, Berlinben, Milánéban és Grácban fenn­tartott magyar elemi iskolai tanfolyamokon, Szófiában pedig a magyar Is­kolában folytat. Ezeken kivül szólt a Braziliában kitűnő eredménnyel mű­ködő három magyar tanítójáról és közölte, hogy az Európában folytatott tanfolyamok kiegészitéséképen az idegenbe szakadt magyar véreink 2 64 gyer­mekét Magyarországra hozták haza nyaraltatásra. Emellett az egyesület a téli hajózási sz ünet ideje alatt a magyar uszályhajósok gyermekei részére 3 elemi iskolai tanfolyamot rendezett Belföldön is csendben folytatja az egyesület működését, amennyiben a tevékenységében résztvett tanitók közül többeket pénzjuta­lommal és elismerő oklevéllel tüntetett ki és ott ahol arra szükség volt, Julián-könyvtárakat állított fel, Igy a nemzeti kisebbségi vidékeken lé­tesített könyvtárainak száma százról 173-ra száporodott,/MOT/B, FŐVÁROS SZENT ISTVÁN-TÜZI JÁTÉKPRÓBA A DUNA PARTON. Kedden este 9 órakor a budai Dunaparton tűzijátékpróbát rendezett a főváros, Azt tervezik, hogy jövé évben Szent István-napján a tűzijátékot nem a Gellérthegyen rendezik meg, A keddi próbát Kovácsházy Vilmos tanácsnok és a főváros törvényhatósági j bizottságának tagjai nézték végig, A tizperces tűzijáték után az a terv •A alakult ki, hogy talán az 1938, évi Szent István-ünnepségen a budai / Dunapartról rendezik meg a tűzijátékot, de nem egy helyen, hanem egyszer­/.• re három helyéről eresztik fel a rakétákat az ünneplő közönség szórakozta­J\ tás ára, /MOT/Vr

Next

/
Thumbnails
Contents