Magyar Országos Tudósító, 1937. december/1

1937-12-14 [169]

---ELŐADÁS AZ OLaSZ IvL.GÁIíJOGI T0RVÉNYTERVEZETRŐL• Dr. I b r á n y i István, aki ebben az évben Romában tanulmányozta az olasz magánjogi törvény reformját, december 18-án, szombaton délután hat órakor a Magyar Jogászegylet összehasonlító jogi szakosztályának ülésén /V., Szalay utca 7.Budapesti ügyvédi Kamara, földszinti terem/ a "Törvényes öröklés az olasz magánjogi kódex tervezetében" cimmel ad elő. Az érdekes előadásra vendégeket szivesen látnak, /MOT/B Pro domo: Mihály László, a Nemzeti Újság belső munkatársa kéri a fenti hir szives közlését, A VILÁGTENGEREK JELENTŐSÉGE NAPJAINKBAN. - Kühlmann Richárd dr. ny. német birodalmi külügyi államtitkár előadása..A Magyar Külügyi Társaság kedden délután 6 órakor ülést tartott a Parlament delegációs termében dr. E öttevényi Olivér társelnök elnöklésével, ahol a termet zsuf olási g me gtöl tő előkelő közönség soraiban megjelentek Ottó von Erdmann3dorf német, Baar-Baarenfe ls osztrák ás Vinci gróf olasz követ, Kornis Gyula dr., a Képviselőház alelnöke, Tánczos Gábor lovassági tábornok, népszövetségi megbízott, vitéz Rapaich Richárd lovassági tábornok, a honvédség föpárancsnokának helyettese, özv. gróf Apponyi Albertné, Gratz Gusztáv ny. miniszter, Kállay Mikló3 ny. miniszter, Wulff Olaf ny. vezértörzskapitány, Drasche-Lázár Alfréd és Átim, gyán Bála ny. államtitkárok, Vlllani Lajos követségi tanácsos, Bérese Ily Jenő ny. alpolgármester, Czakó Istvá n dr. miniszteri osztálytanácsos, vitéz Pisky Zoltán, a honvédelmi miniszter szárnysegéde, gróf Zichy Ernő paraguayi főkonzul és még sokan mások. Az elnöklő Eötto vényt Olivér német ^nye Íven köszöntötte Kühlmann államtitkárt, ismertette eddigi munkásságát, amivel nemcsak azt érdemelte ki, hogy hazájában fontos szerepet vitt a diplomáciában, hanem elismert tekintélye lett a diplomáciának nemzetközi viszonylat- ban is . . z Az üdvözlés után Kühlmann Richárd dr. ny. német birodalmi külügyi államtitkár, volt nagykövet tartotta meg előadását a világtengerek je lentőségérőlo A tengerek és a tengeri haderők - mondotta mindenkor történelemalakitó szerepet töltöttek be, középpontjai voltak a nagy történelmi eseménye Írnek, úgyhogy velük világtörténelmi korszakokat is megjelölhetünk. Az ókort és a középkort; a földközi tenger korának lehet nevezni, a felfedezések kora az Atlanti óceánhoz fűződik, ez a korszak körülbelül a XX. századig tart, ettől kezdve a Csendes -Oce án kezd mind nagyobb jelentőségre szert'térni. A XVIII. és XIX, században hódította meg a fehér faj a világot, A felfedezések, a nyersanyag birtoka Európát, főleg .Angliát a világ urává tették, A viktoriánus korszak volt ebben a tekintetben az angol világbirodalom fénykora, s ekkor kezdődött egyes hátramarudottabb fajok előretörése, főleg Japánban. A továbbiakban a Földközi tenger jelentőségét fejtegette az előadó, beszélt Olaszország kifejlődéséről, amely eleinte Anglia sodrában'haladt az abesszin háborúig, azóta azonban egészen Önálló utakon halad. Beszélt ezután Franciaország Földközi-tengeri szerepéről, afrikai hódításairól ós ennek a világrésznek a cs a p at u t án pó 11 ás szempontjából való jelentőségéről, majd rátért a spanyol-kérdésre és a Ba le árok szerepére . A Földközi-tengeri ut Angliára nézve életkérdés - úgymond' -, s ugyancsak fontos a Földközi-tenger keleti medencéje, .f Jleg Alexandria, Ismertette a Vörös-tenger szerepét s eszel kapcsolatban az olasz foglalás ;i jelentőséget Abessziniában. Az Atlanti-óceánon, amelyen Amerika ás Anglia | uralkodik, jelenleg nyugalom van, annál n.-gyobb 'azonban a feszültség a |; Csendes-óceánon, ahol annyi érdekel lent e-t találkozik. Ismertette ezzel \ kapcsolatban az Egyesült Államok kül- és flotta-politikáját s megemlítette Hawai, az Aleuták és A laska kérdését is. /Folytatása következik./