Magyar Országos Tudósító, 1937. december/1

1937-12-13 [169]

ÚTÜGYI NAGY GYŰL S KECSKÉM ÉTEN. Kecskemét, december 13. A Magyar Touring Club és a Duna_Tis zaközi Mezőgazdasági Kamara vasárnap délelőtt Kecskeméten a városháza dísztermében útügyi nagygyűlést rendezett. A Touring Club a nagyobb vidéki városokban sorozatos nagygyű­léseken tárgyalja még uz időszerű útügyi problémákat, Az útügyi gyűlések sorrendjében Szeged; Debrecen, Győr,^ Miskolc és Kaposvár után tnost Kecs*, kémére került a sor. A kecskeméti városháza disztermét zsuf olás 1 g me gt öl­tötték a különobző hatóságok, szervezetek és egyesületek küldöttei, ott voltak a kereskedelemügyi miniszter képviseletében Álgyay Hubert Pál ál­lamtitkár, Kutassy Ferenc és Benke István miniszteri tanácsosok, Maiéter Jenő és Elischer Pál műszaki főtanácsosok, Rakovszky Iván és Zsitvay Ti­bor volt miniszterek, báró Prónay György, Patay Tibor, Be re tv ás János és Kolozsváry Mihály felsőházi tagok, Kelemen K orn él, az OTT elnöke, gróf Teleki Mihály, Krüger Aladár, Erődi Harrach Tihamér, báró Vojnits Miklós, Sándor István, Mocsáry Dániel, Pintér József, Ember Sándor, Csoór Lajos, Remény 1-Schne ller Lajos, Dinnyés Lajos, Temple Rezső és Endre Zsigmond országgyűlési képviselők, Pest várraegye képviseletében Ney Géza főjegyző, Keoskemét városa képviseletében fáji Fáy István főispán és Kiss Endre polgármester/ ott volt tov ábbá Kozma György szentesi és Lati­novits János baj al főispán, Alexander Imre Szolnok vármegye alispánja, gróf Török Sándor, Quittner Ervin, Wünscher Frigyes dr. kormányf őt an ácsos , a Hangya vezérigazgatója, Inácsi Farkas Ferenc és Medveczky Károly gazda­sági főtanácsosok, A. öuna-feffszaközi városok Polgármesterei közül többen, a honvédség kiküldöttei, a MÁV, az államépitészeti hivatal, a vármegyei és járási gazdasági egyesületek, a mezőgazdasági bizottságok, kereskedel­mi társulatok, az ipartestületek, a duna-tlszaközl gyáripar, az idegen­forgalmi érdekeltségek és az autósegyesületek kiküldöttei. A Magyar Tou­ring Club részéről nagybudafal Vermes Gyula elnök és Kirchknopf Ernő fő­titkár, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara részéről Szentjóbi Staub Elemér ny. államtitkár, elnök és Gesztelyi-Nagy László gazdasági főtaná­csos, Igazgató fogadták a nagygyűlésre érkező vendégeketo A nagygyűlést először Szentjóbi Staub Elemér, majd Fáy István főispán és Kiss Endre polgármester üdvözölték, azután Rakovszky Iván tit­kos tanácsos, v. miniszter mondotta el elnöki megnyitóját. , - Csak a rövidlátó közlekedéspolitikusok nem akarják tudomásul vertni, - mondotta - hogy milyen nagy a jelentősége ugy hazai, mint nem­zetközi, ugy közgazdasági, mint idegenforgalmi szempontból annak a körül­ménynek, hogy ez a nevezetes betonszaiag, amely az Eszaki-tenger partjait összeköti a Fekete- és M árvány-tengerre 1, Magyarországon, a Nagya'if öld ön és igy Kecskeméten húzódik végig, és hogy a transzkontinentáll s' ut idő­szerű ügyelt intéző nemzetközi Irodát Budapesten állították fel. Ezzel az úttal a Duna-Tisza köze elsőrendű országuthoz jutott s bár több nemzet., közi jelentőségű utunk van, mindez nem jelenti azt, hogy uthd-lózatunkkal meg lehetnénk elégedve. Ellenkezőleg közlekedési politikánk sürgős és át­fogó revíziójára van szükség. - Az útnak az a hivatása, hogy az autót^ a fogatot, a kerék­párt és a gyalogforgalmat egyaránt szolgálja, a turistaforgalomnak és a gazdasági életnek egyaránt rendelkezésére álljon. Az útnak szociális je­lentősége . is van, a kistermelő közelebb jut a jó uton a piachoz; a ható­ságokhoz és a'jogvadelemhez, a beteg az orvoshoz és a kórházhoz. Nincs elég jó utunk* Nincsenek olyan utaink, amelyek falvakat, városokat, il­letve országrészeket kötnének össze megfelelő módon. Sok a hiba és a ten­nivaló a régi utak átépítése terén. A falusi köves utak tul keskenyek, a hivatalos utstatlsztlka szerint kilométerenként két-háromezer pengőre volna szükség az ut helyes és gazdaságilag is okszerű fenntartásához, de nálunk erre a célra allg^ négy-ötszáz pengő áll rendelkezésre ós a fedezet növelésére alig van kilátás. A takarékoskodás nem vezet célra, sőt a le­romlott utak helyrehozatala sokkal többe kerül, mint amennyibe az évről­évre történő karbantartás került volna. r , ** Az ut végül a kultúra tükre, nemcsak-azért, mert a magasabb kultúra épiti a jobb utakat, de azért'is, mert a j o ut alapja a jobb gazda­sági életnek és a magasabb kultúrának* /Folyt.köv./

Next

/
Thumbnails
Contents