Magyar Országos Tudósító, 1937. december/1

1937-12-09 [169]

A DEBRECENI TISZA ISTVÁN TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG VÁNDORGYŰLÉSE BUDAPESTEN. A Budapesti Tisza István Társaskör helyiségeiben szerdán délntáh vándorgyűlést tartott a Debreceni Tisza István Tudómányos Társaság. Az ülésen gróf Be t h 1 e n István ny. miniszterelnök, a Budapesti Tisza István Társaskör elnöke lelnökölt és az ő vezetésével megjelentek a Táruasköij vezetőségi tagjai, ott volt Ravasz László dr. titkos tanácsos, református püspök, Ugrón Gábor dr. v.b.t.t.^ ny. miniszter, Kállay Miklós ny. miniszter, Volnovich Géza, a Tudományos Akadémia főtitkára, a Debreceni Tisza István Tudományos Társaskör több tagja^ős a magyar politikai, tudományos és társadalmi élet kitűnőségei közül még s okan mások. Az ülést' gróf Be t h 1 e n István nyitotta meg, üdvözölte a megjelent vendégeket, elsősorban a debreceni vendégeket, akik a Debreceni Tisza István Tudományos Társaskört képviselik, amely talán más eszközökkel, de ugyanazokat a célokat követi, mint a Tisza István Társaskör. Ez a Társaskör társadalmi alakulat - mondotta gróf Bethlen István - nem foglalkozik politikával, különösen nem pártpolitikával, honom azokat gyűjti maga köré, akik néhai gróf Tisza István emlékét ápolják, aklfc ma lehet igazán példaképül állítani mindenki elé. A Debreceni Tisza István Tudományos Társafcltör a Tiszántúl n gy kálvinista metropolisában fejt ki munkát Tisza István ömlőkének ápolására, abban a városban, amelyhez Tisza IstvánŰfennyi szál fűzte, Tisza István clJJtt a nemzeti öncélúság nem jelszó volt a tömegek számára, hanem abban benne volt minden magyarsága és egész élete; Tisza István életét egy jelszóval lőhet kifejezni: mindent a nemzetért. Az ő szeme előtt mindig a nemzet boldogulása lebegett, minden más osak eszköz volt ennek a célnak érdekében, még élete is, amit feláldozni nem habozott. Igy lett Tisza István gróf Nagymagyrorsz ág utolsó mártírja, akinek élete minden magyarul gondolkozó ember előtt eszménykép és ot példaképül állítani szent kötelességünk. Ezt követi a Tisza István Társaskör és Debreceni Tisza István Tudományos Társaság 13, A nagyhatású elnöki megnyitó után dr* azentpőteri Kun Béla a debreceni ogyotomen az egyházjog tanára tartott előadást "Tisza István és a vallósfo lekozctl béke cimmel. Előadásában ismertette Deák, EÖtVÖs '•s Tisza Kálmán korának egyházi életét, amelyek egyik legfontosabb kérdése volt a vegyes házasságokból származott gyermekek vallási hovatartozand ős ága • Az a rendelkezés, hogy a gyermekek nemük szerint követik szüleik v.llását eléggé leegyszerűsítette ezt a kérdést. Ebben az Időben jelont meg a magyar közéletben a fiatal Tisza István, akinek működésében a hajtóerő mindig a vallás volt. Az 1868. evi 53.tc. módosítási'- tk tárgyalásánál Apponyi Albert gróf és Tisza István gróf voltak a vezérszónokok. Tisza István mindig a nemzet életét tartotta fontosnak és a szabad állam és szabad egyház együttműködését sürgette, A felekezetek harcában a nemzetet féltette, amely szerinte a sebeket kapja bármelyik fél győzne ls, 1892-ben jelentette be Wekorlo miniszterelnök a kötelező polgári házasságkötés bevezetését. Ezt követően mondta Tisze István egyik nagy egyház politikai beszédét, amelyben megállapította, hogy a polgári házasságkötés kötelozővé tételével a felekezeti villongások enyhültek. Másik fontos kérdés volt az egyházak állami támogatásának ügye, amellyel kapcsolatban dunántúli egyházkerületi főgondnoki beiktatáson azt mondotta, hogy az állami segítség a ló le kh .rangot hunná mag az egyházak felett. 1907-ben a katolikus egyház e gyrrrende Ikezés t bocsátott ki, amely sprint a házasságkötés csak akkor érvényes, ha katolikus lelkész előtt kötik, az pedig csak akkor adja őket össze, ha a vegves házasságból, született összes gyermekek a katolikus vallást követik. Ezzel kapcs alatban 1908-ban ugyancsak dunántúli egy ház gondnoki minőségében mondott beszédet Tisza István, amelyben jogos védekezésre hívta fel egyházát. Mindenkor a felekezeti béke hive volt Tisza István, s amikor a Boromous niciklikát adta ki a katolikus egyház, amely a modern irányzatoktól való t rtőzkodósra hívta fel az egyház fialt és clitélőlog szélt a reform ált a kr'l, Tisza István egyik beszédében azt mondotta, hogy a reform átusok^s zöv ta égőseknek tekintik a ^ktollkas egyhazat és azt akarják, hogy őket is u zövo tségosoknok tekintsék a katolikusok az 1 stentagad c&ö ilcnl küzdőlemae n • i A ' /Folytatása következik,/