Magyar Országos Tudósító, 1937. december/1

1937-12-09 [169]

/A DEBRECENI TISZA ISTVÁN TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG VÁNDORGYŰLÉSE• Folyt. ./ Egyik egyházpolitikai beszédében Tisza István az egyházi béke érdekében felhívta a f igy lmot arra, hogy a magyarságnak mennyi ellen*. í;áge van ás feltette a kérdést szabad-e a magyar felekezeteknek idejüket és energiájukat az egymásközti torzsalkodásra pazarolni akkor? amikor a közös ellunség leküzdésére kell minden erőt összpontosítani . A jelen voltak lelkesen ünnepelték Kun professzorbmindvé, 1y nagy figyelemmel hallgatott előadása befejezése után, majd dr« Darkó Jenő a debreceni egyetem történelem professzora tartotta mc g c lőad áis át "Tisza, mint hus zár elmmo 1. Előadás óban a magyar huszárság történetét ismertette és kitért arra, hogy Tóth Zoltán azt állítja, hogy a magyar huszárságnak semmi köze a magyarsághoz, idegen, török és rác eredetűt Beszélt a honfoglaló magyarok lovascsapatálnak harcmodoráról? amellyel'az e

1 lenség klf áras ztás ár a törekedtek é3 ezt csak gyorsan mozgóo könnyű lovasok tudták végrehajtani. Ekkor a lov sok felszerelése csak nyíl volt, s később szerelték fel őket különböző támad óf egy ve rekkó 1, különösön karddal. A huszárok Nagy Lsjos korában szerepelnek először, mint a rendes hadseregek portyyézó előőrsei, A huszá-rságot akkor török és rác zsoldosok alkották, akiki kegyetlenségének hírével tele volt a vl lóg. Mátyás klr ély seregében nehéz, könnyű és egészen könnyű lovasság szerepelt, s ez az egészen könnyű lovasság már nem török és rác zsoldosokból állott, hanem nemesi bandériumokból^ amelyeket a hadsereg két száirnyén állítottak fol. A könnyű lovasságot alkotta ekkor is az idegén zsoldos soreg és a kettő között fegyverzetben nem sok különbség volt, iöe szellemben annál nagyobbc A magyar nemességből származó nyargaló .*vltézeket az akkori ^történetírók soha nem nevezték huszároknak. Ezzel is kifejezésére akarták juttatni, hógy nekik semmi kapcsolatuk nem volt az irreguláris zsoldoscsapatokkal. Az osztrákok nem tettek különbséget a két lovas fegyvernek között a XVIII. századift* amikor a magyar lovasezredek világhírre tettek ^zert és a külföldön erre a mintára szervezték meg a könnyű lovasságoto Iákkor nevükön kivül már semmi közösségük nem volt a XVI o század irreguláris csap-taival. Az a huszár, amit 1 gy ismer a világ a magyar könnyű lovasságból fejlődött kl, nevüket az osztrákoknak köszönhették, de a lovasszellemet és a harcmodort a magyar könnyű lovasságnak. A bécsi udvar szándékosan nevezte ómagyar lovasokat huszároknak, amivel a magyar katona lejáratáisát akarták elérni, addig ómig az egész vl 1 ág megismerte a m gyár húsz ér "nemes gondolkodását, harckészségét ós. bátorságát^ Abban igaza van Tóth Zoltánnak, hogy a huszár 3 zó nem magyar eredé tü

P mert ha az lett volna, nom idegenkedtek volna tőle. A huszárság azonban kéfcd égte lenül magyar eredetű, már ott volt a nemzet bölcsőjénél; a honfoglalásnál és végigkísérte a magyar történelmet. Gróf Tisza István is ezt a fegyvernemet választotta 03 egyesi tette magában a huszár fogalomnak minden erényét

0 Ezután Darkó professzor arról beszélt,^ hogy a öcbreceni Tisza István Tudományos Társaság és a Tisza István Társaskör a magyar Vesta-templom tüzének őrizői^, mert Tisza István szellemére van szükség akkor,' amikor különböző oldalról érkező szelek akarj ák elfújni szent tűsünké t, Ez a két Eör egyforma célok falé halad és a debreceniek köszönettel fogadják cl a feléjük nyújtott kezet és felajánlják mindenkor munkájukat a közös cólfek elérésére. Gróf Bethlen István elnök mond »tt köszönetet az elhangzott előadásokért és a nagyszájú hallgatóság sokáig Ünnepelte az illusztris debreceni e lőad ókat «/M0 T/J o —HÁZASSÁG. Dr. Schnltzler József mnetőorvos december ll-én^ s zombaton \ este V órak r vozetl oltárhoz a Józsefvárosi plébánia tomplomban /kária ^Terézia-tér/ Pfeiffer Magdolnát ./MOT/Bo *J V «M| W. (V 1