Magyar Országos Tudósító, 1937. november/1

1937-11-04 [167]

Kempelen Ágoston tanácsnok többi között ismertette, hogy Kuncze Lajos a legutóbbi közgyűlésen az óbudai kivezető főútnak "Árpád fejedelem-utja" elnevezését kérte. A közgyűlés a polgármester javaslata alapján & javaslatot elfogadta, majd szavazás után'részleteiben is elfogadta a városrendezési Ügyosztály költségvetését, A közgyűlés ezután a költségvetés IV., V. és Vl.fejezetének részletes tárgyélását kezdte meg. A IV.fejezethez /közjogi,katonai és illetőségi ügyosztály/ elsőnek Kertész Elemér szólt hozzá. Megállapította, hogy a főváros és az állam kölcsönösen tartoznál: egymásnak, s kérte a polgármestert,•hogy a belügyminisztériummal ezeket a tartozásokat véglegesen rendezze. Elismeréssel beszélt az államrendőrségről, kérte a főkapitányt és & főparancsnokot, hogy a rendőrséget továbbfejlesszék. A perifériákon, de elsősorban a XIV, kerületben több őrszobát kell felállítani, addig is, amig ez megvalósulhat, a mozgóőrjáretok számát emeljék, A rendőrségi épületeket ne piros, hanem kék szinü lámpákkal jelezzék. A legnagyobb elismeréssel beszélt a továbbiakban a magyar honvödségteől, amelynek tudását és fegyelmét a közelmúltban tartott diszfe!vonuláso

! on a külföldiek is megcsodálták. Elengedhetetlenül fontosnak tartja, hogy ugy a katonai, mint a polgári társadalom között s legnagyobb harmónia legyen. Sürgette végül a kaszárnyák házadómentességét, a főváros közönsége nem fizethet tovább évente 150,000 P. házadót: a kaszárnyák után. Végül indítványozta, hogy a munkaképtelen és elaggott frontharcosok részére i.ülön menhelyet létesítsenek és a szociálpolitikai ügyosztály * . költségvetésének keretén belül szakítsanak ki megfelelő összeget, amelyből az arra rászorult frontharcosokat segélyezzék. A költségvetésnek a IV,fejezetét egyébként elfogadja, S ü m e g i Vilmos a névmagyarosításról beszélt és ezzel kapcsolt;tban kifejtette, hogy bár tudja azt, hogy idegen névvel is hü• séges polgárai lehetnek a hazának, de a főváros és az egész ország magyar jellegét segítik elő, ha a névmagyarosítás nagyobb arányban történik , Végül is oda konkludál, hogy azoknak, akik szívben és lélekben magyarnak érzik magukat, nem szabad gátat emelni az ellen, hogy nevüket megina gya rositsák. Sümegi Vilmos beszéde közben érkezett a közgyűlési terembe St e i n h e r z Simon, aki rögtön azután,hogy Sümegi Vilmos beszédét befejezte felült és a közgyűlést szintén megkövette, Dr.M a n d 1 Oszkár azzal a megállapítással kezdte beszédét, hogy s. jogügyi és katonai ügyosztály költségvetésén is meglátszik az a mostoh- bánásmód, amelyben a kormány az adójövedelem megosztása tekintetében í fővárost részesiti, Ö is tiltakozik az ellen, hogy a kaszárnyák után a kormány a fővárostól házbéradót szedjen és itt rámutatott arra, hogy azokból a tizenkét fillérekből, amelyeket a fővárosnál: a katonák elszállásolás után kapni** kellene, valójában ennek az Összegnek mindössze cssk 80-85fj-át kapja. Ezután a honosítás és illetőség megszerzéséről beszélt és azt hangsúlyozta, hogy ezeknek megszerzését meg kellene könnyíteni, s itt azt kéri, hogy a hadiárvákn&k az illetőséglik •megszerzése alkalmával a hatóságok minden tekintetben humánusan járjanak el. S z á n t a y István a rendőrsá i hozzájárulást a főváros költségvetése egyik fájdalmas tételének tartja. Megemlíti, hogy a XI, kerület külső részefete ismételten kérték egyrészt a rendőrőrszobáknak, másrészt pedig a rendőrőrszemeknek a szaporítását, de mindenkor eredménytelenül, Ugy látja, hogy a főváros nem kapja meg a rendőrségi hozzájárulás ellenértékét. Nézete szerint azonban nemcsak a rendorőrszobák száma kevés, de a rendőrszemélyzet létszáma sem üti meg azt a mértéket, amely a rendőrszobával kapcsolatosan szül;séges volna. Ezután hosszabban, a legnagyobb elismeréssel beszélt a fővárosi rendörségről és annak uj vezetőjéről, "Eliássy Sándorról,