Magyar Országos Tudósító, 1937. november/1

1937-11-11 [167]

—-ZU ECKHARDT TIBOR SAJTóPÖRE.., .2. folytatás./ - A cikkben előforduló súlyos sértő kifejezések,idézetek, de a vádbeli cikknek tartalma is arról győzte meg a bíróságot, hogy ezekben a cikkekben a sértettnek - aki politikai életünknek egy kétségtelenül jelentős tényezője - személte ellen irányuló durva sértésektől hemzsegőj kiméletlen támadást foglal magában, amelynek célja kétségtelenül sértő. Pusztán az a körülmény azonban, - tekintettel a sértettnek közéleti szereplésére - még nem zárná ki a valóság bizonyítását akkor, ha ezen sértési célzat mellett és ellenére a vádlottat közérdekű cél is vezette volna. Mert kétségtelenül közérdeket képezne, ha a vádlott olyan tény éknek a tudataiban volna és ezeket tudná és akarná is bizonyítani, amely tények a sértettnek egyéni tisztességét és becsületét érintik, vagy pedig olyan visszaéléseit tárnák fel, amelyek a sártettet erkölcsileg 1 ohet etlenné és jogosulatlanná tennék egy jelentős politikai vagy közéleti szerep betöltésére. Azok a tényállítások azonban, illetve azok a tények, melyeire való utalás a cikkekben foglaltatik, nem Ilyen természetűé ka A cikkekben foglalt állításoknak a lányege az, hogy a sértett az 192o~as években vállalt politikai nézeteihez "'itlen lett s az 1935-37-es évekb en azokkal teljesen' ellentétes politikai nézeteket vall, hogy amig a régebbi időben a fajvédelemnek és az antiszemitizmusnak harcosa és szab adkirályválaszto volt, addig az utóbbi években egészben vagy részben ellentétes álláspontot foglal el. Tekintettel arra, hogy a politikai életben a politikai tisztesség fogalma nem zárja ki azt, hogy a politikus bizonyos jelentős kardinális kérdésekben is az idők folyamán a változott viszonyok, esetleg az állam és nemzet változott érdekeire tekintettel megváltozott politikai meggyőződésétől, kif olyólag korábbi nézeteit revidiálja, aminthogy a történelem és a magyar politikai történelem is számos példáját mutatja annak, hogy kiváló politikai személyiségek sok fontos kérdésben elfoglalt politikai álláspontjukat megváltozatták anélkül, hogy a közmegbecsülésüket elvesztettókvolna, A kir, törvényszék m egitélése szerint az a körülmény, hogy a sértett politikai állá-fogla1 ása ifc ilyen lényeges, változáson ment keresztül, még valósága esetén sem volna alkalmas arra, hogy őt közmegvetésnek tegye ki. Lehetséges és indokolt is lehet, hogy ez az álláspont-változás a sártett korábbi po1 itikai táborába tartozók körében elkeseredést, ellenszenvet és haragot vált ki a sértett személye ellen, de ezek az ellenséges érzelmek nem valósítják meg a Bv. l.§-ában említett közmegvetés fogalmát. Kern valósítja meg azt még valósága esetén az á körülmény sem, hogy a sértett - ez a cikkek másik tényállítása - miniszteri székre tört, mert semmi kivét endő nincs abban, sőt politikai felfogás és a köztoélemény szerint egész természetes az, hogy ellenzéki politikus az ő programját nemcsak az ell'Onzák padjaiból hirdetni, hanem azt, mint a kormány tagja, megvalósítani is akarja, A sértettnek ez a kétirányú magatartása, illetve szereplése tehát ezek szerint nem érinti a sártettnek egyéni tisztesságét és becsületét s azok a sértő kifejezések, amelyek a cikkekben foglaltatnak, nyilván nem a sértett ezen szereplésének a közvélemény elé tárását cé1 ózták, hanem csak ürügyül szolgáltak arra, hogy azok kapcsán a vádlott egy megengedhetetlenül durva támadást intézzen a sértett személye ellen, s hogy a vádlott, vagy a mögötte álló politikai tábor lehetetlenné tegyé a sértett további politikai szereplését. A vádbeli saj t°közlemény ek lehet n ek egy elkeseredett politikai harcnak eszközei, alkalmasak lehetnek a pártszenvedélyeknek és a pártok közötti gyűlöletnek fokozására, de ebben a kir. törvényszék nem csak közérdek előmozdítását, vagy arra irányuló célzatot nem lát, sőt ugy találja, hogy az ilyen saj t°köz elemények a politikai küzfleÍrnek elfajulására vezethetnek s Így egyenesen közérdek-ellenesek, - A cörvény és a birói gyakorlat is megkíván ja ? hogy a magáné rdek, amelynek előmozdítása céljából a tettes a cselekményt elkövette, j.-ogos legyen, A kir, törvényszék megítélése szerint azonban az a körülmény - ha'való volna is - hogy a fŐmagánvádló a magyar nemzeti szocialista párt tagjait becsmérlő kifejezésekkel illette, a vádlott jogos magái érdeke forrásának nem tekinthető. Vagyis az emiitett kifejezések használata miatt nem érezhette a vádlott magánérdekből feljogosítottnak magát arra, hogy a főmagánvádló ellen - a fentiek során történt megállapítás szerint - gyalázkódosoktól ás durva személyes sértésektől hemzsegő cikke ket irjon és tegyen közzé, /Folyt1 köv./ Gl.