Magyar Országos Tudósító, 1937. október/2

1937-10-29 [166]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ 8. törvényszéki kiadás. Budapest, 1957 » o-lctó-be* Sí?ZU KÉMERI NAGY'IMRE SAJTÓPERE /l„ folytatás./ kivánja bizonyítani, hogy különböző politikusoknak milyen kapcsolataik vannak a közgazdasági élettel. Nem tudom, hogy a védelem'Indítványában foglaltak mennyiben valók és mennyiben szenzációhajhászás, de még ha megfelelnének ls a valóságnak, nem alkalmasak arra, hogy a cikkben foglaltak valósága, velük bizonyítható legyen. Még ha egyes képviselőknek van is kapcsolatuk a közgazdasági élettel, ebből nem lehet azt a következtetést levonni! hogy most má• elárulják azoknak az érdekeit, akiket képviselniük hivatottak. Tiltakozom az ellen,-folytatta vitéz Tamásy, - hogy olyan közszereplésben lévő személyekkel hozakodjék elő a védelem, akiknek Szeplőtlen múltjuk van és akikre vonatkozólag a vedelem beállítása bántó; sértő és éppen ezért visszutasitandó. Hosszas tanácskozás után a törvényszék elutasította a védelem indítványait, majd vitéz Tamásy László tartotta meg vádbeszédét. Rámutatott arra, milyen kiáltóan sértő és megbélyegző a cikk számos közéleti személyiséggel ás különösen alkotmányunk főlntézményével^ a parlamenttel szemben, egyúttal a nemzet egyetemének erkölcsi értékeivel szemben is, - Egészségesebb korban nem vindikálhatott volna közszereplést magának olyan ember, aki erre nem alkalmas^ - mondotta a vádhatóság képvl-" selőjő, miközben a vádlottra mutatott - és nem vehetne ujságirótollat kezébe az, aki nem tudja, hogy mit követel az újságírás etikája. Vitéz Tamásy László ezután a vádlott példás megbüntetését kérte, A védő ezzel szemben felmentést kért; Hivatkozott többek között arra,hogy védence már sokszor kapott ajánlatot, ^hogy megfelelő elhelyezkedést biztosítanak számára, csak tűnjön el a közéletből, Ö azonban továbbra is Ilyen módon kívánja teljesíteni hazafiúi kötelességét, A vádlott - fejtegette a védő - a terhére r°tt büncs^elekméhyt nem követte ell mert csak szembeállított több mai politikust Kossuth, Deák és Széchenyivell akik politikai szereplésüket közgazdaságilag nem kamatoztatták. Az utolsó szó jogán még Kémeri Nagy Imre szólalt fel, de fejtegetéseit olyan hangon kezdte, hogy az elnök köz be szólt: - Ilyen tónusban ne beszéljen, mert ezzel túllépi a védekezés törvényes korlátait. A vádlott végül kijelentette, hogy nem enyhe ítéletet, hanem Igazságos ítéletet kér. Rövid tanácskozás után a törvényszék bűnösnek mondotta ki Kémeri Nagy Imrét a vádbeli büncs-- elekményben és ezért kéthónapi fogházra ítélte el. Súlyosbító körülménynek vette, hogy a rágalmazó kitételekkel élőkelő közjogi testületet érintett és állításai alkalmasak voltak arra, hogy ennek tekintélyét csorbítsák, A védő indítványait a törvényszék azért uta " sitotta el,'mert azok nem alkalmasak a vádbeli kitételek valódiságának bizonyítására-, Az Ítélet nem jogerős, /MOT/ Ma,