Magyar Országos Tudósító, 1937. október/2

1937-10-29 [166]

SZERKESZTÉSÉRT ÉS KIADÁSÍRT FELELŐS: NÉMETH IMRE 1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1937. október 2u. —RÖGTÖNI HATÁLYÚ KILÉPÉSSEL EGY NAPIG SEM LEHET VÁRNI. Bíró Sándor magántisztviselő volt a Singer Varrógép R.T.-nál, Állását rögtöni hatályú kilépéssel otthagyta. Kilépésének okául két körülményt hozott a részvénytársaság igazgatóságának tudomására. Az egyik az, hogy a vállalat egyik fióküzletének a vezetője őt becsülétében súlyosan megsértette," mert többek jelenlétében ugy nyilatkozott róla, hógy kivágja a vállalattól; mint a répát, A másik felmondási ok pedig az volt, hogy a vállalat megszolgált járandóságait nem folyósította. A kilépést követőleg Biró Sándor a munkaügyi biróság előtt felmondási időre járó i Hehnéiy el fejében 415o oéngőt követelt, A munkaügyi biróság tényként állapította meg, hogy a felpe-" res által panaszolt becsületsértő kijelentésről Biró Sándor szeptember Ilon délelőtt szerzett tudomást, de aznap még dolgozott és csak másnapj szeptember 12-én lépett ki az alperes szolgálatából, A munkaügyi biróság, majd a törvényszék, mint fellebbviteli biróság a felperest keresetével elutasította, mert az állandó birói gyakorlat szerint a kilépéssel elkésett, a rögtöni hatályú felmondási ok tudomására jutása után csak másnap lépett ki a szolgálatból és Így nyilvánvalóan elkésett s ezért az alperessel szemben jogokat nem származtathat. /MOT/G." TÍZEZER PENGŐ KÁRTÉRÍTÉST KÖVETEL A KINCSTÁRTÓL, MERT ÉPELMEVEL ELMEGYÓGYINTÉZETBE VITTÉK. Tizenkét évvel ezelőtt özvegy GaáTl Jánosné háztartásbeli asszony feldúlt arccal berontott a rendőrfőkapitányság éjjeli ügyeletére és üldözői ellen ' rendőrségi oltalmat kért. Az asszony annyira zavartan, idegesen viselkedett, hogy a központi ügyelet vezetője szükségesnek látta a panaszttévő asszony rendőrorvosi megvizsgáltatását, Az ügyeletes rendőrorvos rövid vizágálat után megállapította, hogy az asszony ön- és közveszélyes elmebeteg, akinek tébolyda! elhelyezését javasolta. Másnap be is szállították az angyalföldi ideggyógyintézetbe, ahonnan egyhónapi kezelés ut n elbocsájtották. Özvegy Gaál Jánosné tizenkét év eltelte után lő.ooo pangás kártérítési pert inditott a kincstár ellen s keresetében azt állitotta, hogy teljesén egészséges ós minden tekintetben normális gondolkodású volt akkor'is, amikor az elmegyógyintézetbe vitték. Mialatt Angyalföldön kezelték, a mostohaleánya a lakás berendezését elkótyavetyélte és ennek folytán is megkárosodott. De csupán eszmei kártérítés cimén lő.ooo pengő kárigényt támaszt a kincstárral szemben, mert a közhatósági jogosulatlan intézkedés miatt került egészségesen az elmegyógyintézetbe. Dr. Gáspár Mózes kir. törvényszéki biró előtt tartott tárgyaláson a kincstár sortartási kifogást emelt, mert a felperesnek először a kártokozó rendőri közeg ellen kellett volna pert inditani^ de ezenfelül még elévüléssel Is védekezett a kincstár jogi képviselője. A törvényszék minden bizonyítás mellőzésével a felperest kártérítési keresetével elutasította, mert megállapitást nyert, hogy a^felperes tébolyodottságának megállapítása után az elmegy ógy Intéz étbe való szállítása a felperesnek Is az érdekében történt's az ilyen közhatósági intézkedésért a kincstár vagyo-" nilag nem felelős. Egyébként Is - mondja az itélet Írd okolása - a rendőrorvosnak közrendészeti szempontoktól függő megítéléséből aredt a tébolydal elhelyezkedésre vonatkozó javaslata, s ezért a kincstárt kártérítési felelősség egyáltalán nem terhelheti. A bíróság a pervesztes felperest 32o pen*gő perköi.tség megfizetésére kötelezte. ~/MOT/&,