Magyar Országos Tudósító, 1937. október/2

1937-10-21 [166]

SZERKESZTÉSÉRT ÉS KIADÁSÉRT FELELŐS: NÉMETH IMRE. 1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1937. október VL A MÉRNÖK PERE A MŰEGYETEMI TANÁR ELLEN. Kecskemét város törvényhatósági bizottsága 1927 év tavaszán^tartott közgyűlésén elhatározta a város területének felmérését. A felmérési munkák műszaki részét a város Hlatky József okleveles mérnökre bízta. A város egyébként ellenőrző szervet is létesített, amelynek elnöke Oltay Károly müegy^etemi nyilvános rendes tanár volt. Á belügyminiszter jóváhagyta Kecskemét lejtmérezési, vagyis felmérési munkálatainak vállalatba adását, de jóvá hagyta a műegyetemi tanár szakértői ellenőrző alkalmazását is. Hlatky József négy esztendőn át'dolgozott a felmérési munkálatokkal, azonban feladatát nem fejezhette be, mert a város négy év után mást bizott meg a munka befejezésével. Ebből aztán per támadt. Hlatky 12ooo pengő tőke és járulékai iránt kártérítési keresetet adott be a budapesti kir. törvényszéknél Koltay Károly műegyetemi tanár ellen. A kereset szerint az alperes a munkánál alkalmazott egyik alvállalkozó működését, illetve munkateljesítményét /kifogásolta """ "*"' ^indokolajUjO-nul/ . Ezért a mérnök kénytelen volt ezt a munkarész letet ujb'oT elkesz itte tni, amely 12ooo pengő többlet kiadást okozott. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a munka ellenőrzésénél ő nem egyénileg működött, hanem csak mint a kiküldött ellenőrző bizottság elnöke tevékenykedett. Ennek a bizottságnak csak véleményező jogosultsága volt, tehát kártérítés cimén - hn ez egyáltalán indokolt volna, - a felperes csupán Kecskemét városát vonhatná felelősségre. Ezzel szemben a tényállás a^c alperesi védekezés szerint ugy alakul, hogy a mérnök Kecskemét városával a munkát illetően elszámolt és ekkor a kártérítési jogát a várossal szemben nem tartotta fenn. Dr. Moritz Sándor budapesti kir. törvényszéki biró helytadott az alperesi védekezésnek és a mérnök koresetét elutasította ós mint pervesztest ezer pengő perköltség megfizetésére kötelezte. /MOT/ G, JAVADALMI ŐR SZOLGÁLATI ILLETMÉNYT PER^UTJÁN NEM KÖVETELHET. Fehér János Búd^apest székesfőváros közönségénél mint javadalmi őr állott alkalmazásbon

# Amikor megszűnt a szolgálati viszonya, illetményei tekintetében vita keletkezett, amely szerint Fehér János 9oo pengőt követelt még a fővárostól, A tiszti ügyészség véleménye alapján ezt az összeget nem egyenlítették ki, ugy hogy Fehér János a munkaügyi biróság előtt per utján érvényesítette Budapest székesfőváros közönségével szemben ezt a követelését, A járásbíróság és most a törvényszék Schwicker-tanácsa Fehér János javadalmi őr keresetét elutasította. Az Ítélet indokolása szerint a'fővárosi vámőrség közhatósági feladatok ellátására hivatott és felperes, aki ennek a vámőrségnek volt a tagja, hatósági közegnek minősül és ennélfogva szolgálatát közszolgálatnak kell tekinteni, Ny ikvánvaló 'ebből - mondja a törvényszék Ítélete - hogy a felek között nem magánjogi, hanem közjogi szolgálati viszony keletkezett s az ebből származó igények érvényesítése nem tartozik a rendes bíróságok hatáskörébe. /MOT/ G,